2016: Bálint Erika

 

 

Gyermekkorát szülővárosában, Újszászon töltötte. Itt végezte el az általános iskolát, majd Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium ének-zene tagozatán és a Bartók Béla Zeneiskolában folytatta tanulmányait.

A szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének-szolfézs szakán szerzett diplomát. Tanulmányai alatt tagja volt a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórusnak, ahol szólistai feladatokra is kapott megbízást.

A főiskola után nem a színpadot választotta fő hivatásának, hanem a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója megkeresésére a rádiós pálya mellett döntött. Azt vallja, a rádiózásban megtalálta azt a kiteljesedést, melyet a színpadon is megél, átél egy művész. 16 évet töltött a Magyar Rádióban, mely alatt kedvelt műsorok, riportok szerkesztője, műsorvezetője, riportere volt. A zene mellett kedvenc témái között szerepelt a másság megismertetése és elfogadtatása, az emberi értékek bemutatása, a kultúra közvetítése.

Rádiós évei alatt is folytatta eredeti hivatását, folyamatosan fellépett különböző hazai és nemzetközi színpadokon. Operett dalokkal, számos hazai pódiumon szerepelt. Zenei palettáján oratórikus művek, operák is szerepelnek. Ezekben a műfajokban templomi koncertek sorozatán vett részt. Külföldön Ausztriában, Németországban és Svájcban adott önálló koncertet, de szóló énekét megismerhették Romániában, Lengyelországban, Franciaországban és Angliában is.

Alapító tagja a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Karnagyok Kamarakórusának, melynek egyben szólistája is. Az együttessel Európa szinte minden országban bemutatkozott. A közelmúltban kapott Csokonai–díj egy 25 éves munka betetőzése. A közönség, nemcsak mint énekest, hanem mint műsorvezetőt is megismerhette. A mai napig vezet műsorokat, rendezvények háziasszonya. A rádiós évek után a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban dolgozott, és a Debreceni Egyetem informatikus könyvtáros szakán szerzett újabb diplomát. Megszerkesztette és elkészítette a Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár 1952–2002. 50 évét bemutató emlékkönyvet. A zene hiánya azonban arra késztette, hogy pályát módosítson, ezért elfogadta a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola magánének tanári állását, ezzel egy időben a szolnoki Aktív Rádió megkeresését egy hírszerkesztői lehetőségre. 11 évig dolgozott a rádióban. Legtöbb energiáját a zeneoktatásba és az élethosszig tartó tanulásba fekteti. Rövidesen végez a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás–vezetői szakán. Bálint Erika számára Újszász a szülőföld, melyhez folyton visszatér. Szülei már nem élnek, de haza mindig szívesen jön. Ha teheti, minden felkérésnek eleget tesz, legyen az ének vagy műsorvezetés. Különösen nagyra értékeli azokat a szálakat, amelyek újszászi művésztársaihoz kötik, kötötték. Sokat szerepelt együtt Csiki Pállal és Almási Klárával, aki tanára is volt. Nagyon sokat tanult mindkét énekestől, nemcsak szakmai ismereteket, hanem olyan értékeket is, mint szeretet, megbecsülés. Szívesen lép fel Újszász rendezvényein. Közülük kiemelkednek az Operabarátokkal, ma Kvint körrel közösen adott karácsonyi templomi koncertek. Az Operabarátok tevékenységét a megalakulásuk óta figyelemmel kíséri. Támogatta megyei kórustalálkozón való részvételüket is, hogy minél többen megismerhessék őket.

Szívéhez közel áll a Százszorszép Népdalkör, melynek pályakezdőként vezetője is volt, és akikhez sok közös zenei élmény fűzi.
Számtalanszor hallottuk jótékonysági esteken énekelni, rendezvényeken műsort vezetni, legutóbb tavaly ennek az ünnepségnek volt a levezetője, az azt megelőző évben pedig énekkel köszöntötte a kitüntetetteket.

Már a tanítás vált számára a legfontosabb hivatásnak, ezért nem vállal énekesi fellépéseket. Kivétel Újszász, ahová, ha ideje engedi, mindig eljön.

Számos kitüntetés birtokosa zenei és rádiós műfajokban.

 

2014: Dr. Bene Ildikó

 

 

Szolnokon született, 1962. augusztus 21-én. Általános és középiskolai tanulmányait Újszászon folytatta, majd 1980-ban felvételt nyert a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára. Orvosi diplomáját 1986-ban szerezte meg.

1992-ben belgyógyászatból szakvizsgázott, 2001-ben hypertonológus minősítést szerzett. 2010-ben kapta meg egészségügyi szakmenedzser diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

1986-ban kezdett el dolgozni a JNK–Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház belgyógyászai osztályán, majd 1997-ben a Rendelőintézet Belgyógyászati Szakrendelésén folytatta munkáját. 2001-ben kinevezték a Belgyógyászati Szakrendelés főorvosának, majd 2007-ben a rendelőintézet vezető főorvosának. 2008-tól a Hetényi Géza Kórház orvos-igazgatója, majd 2010-től főigazgatója volt.

2000-ben lépett be a Fideszbe, 2010 óta a Szolnok városi szervezet alelnöke. 2006-tól Szolnok városban önkormányzati képviselő. 2010-ben Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú egyéni választókerületében pedig országgyűlési képviselőnek választották. 2011-től a Parlament Egészségügyi Bizottságának alelnöke.

Orvosi tevékenységéért a Hetényi Géza Kórházban Hetényi Emlékéremmel, Szolnok város és a megye területén végzett gyógyító-megelőző tevékenységét 2009-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségügyi Díjjal ismerték el.

Két gyermek édesanyja. Aki ismeri, tudja, nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítását is fontosnak tartja családanyaként és orvosként egyaránt. A politikai életben és a közéletben egyaránt igyekszik minden erejével a térség érdekeit szolgálni. Országgyűlési képviselőként elkötelezett híve az M4-es autópálya, vagy egy négysávos autóút megépítésének. Szorgalmazza a térség termálvíz kincsének hasznosítását, továbbá a vállalkozásbarát környezet továbbfejlesztését, még több új munkahely teremtését. Eddigi munkáját fémjelzi többek között az immáron minden 13 évesnél fiatalabb lánygyermek számára térítésmentesen, fiúgyermekek és felnőttek számára pedig kedvezményesen elérhető, méhnyak rákot okozó HPV-vírus elleni éves védőoltási program kezdeményezése.

Dr. Bene Ildikó példakép lehet minden újszászi ember számára.

 

2011: Botka Lajosné

 

 

Botka Lajosné Lukács Julianna 1949-ben született Tiszaföldváron. 1972-ben kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. A szolnoki vegyipari szakközépiskolában kezdte meg pedagógusi pályafutását, majd 1976-tól a Varga Katalin Gimnáziumban tanított, ahol 1985-ben igazgató lett. A kísérletező és innovatív iskola igazgatójaként folytatta az elődei által megalapozott vezetői munkát, és a gimnáziumot az ország egyik legjelentősebb középiskolájává tette. Nagyon sok újszászi tanulónak volt tanára, igazgatója, akik szeretettel, tisztelettel emlékeznek rá.

Férjével, aki szintén pedagógus, 40 éve osztják meg gondjaikat, örömeiket.

Két gyermeket neveltek, és három leányunokájuk van. László fiuk Szeged város polgármestere, Péter mentőtisztként szerzett diplomát, hivatásos katona.

Botka Lajosné elhivatott pedagógus, nagybetűs TANÍTÓ, akinek az életútját végigkísérte az oktatás megújítása. Több olyan nemzetközi, országos és szolnoki egyesületnek, alapítványnak, szakmai szervezetnek elnökségi tagja, elnöke, amelyek a közoktatás fejlesztésén keresztül a gyermekek esélyegyenlőségét, fejlődését, a tehetségek kibontakoztatását segítik elő.

A tanító szerepe a mindennapok kapcsolatrendszerében, az emberekkel való közvetlen magatartásában is fontos szerepet játszik. Ez jellemezte a társadalmi szerepvállalását is, hisz településünknek nyolc évig volt országgyűlési képviselője. Abban a nyolc évben, amikor Újszászon olyan látványos oktatási intézményi fejlesztések valósultak meg, amelyek segítő közreműködése nélkül talán létre sem jöhettek volna. Elkötelezettsége az oktatás, a jövő nemzedéke iránt példaértékű.

Nemcsak a fejlesztéseket segítette, hanem az egyes emberek problémájával is foglalkozott. Parlamenti képviselői és polgármesteri teendői mellett fontosnak tartotta, hogy városunk lakóival személyesen találkozzon a városgyűléseken, képviselői fogadóóráin, civil szervezeti rendezvényeken, és innen is merítette ismereteit a megoldandó problémákról, amelyeket országgyűlési képviselőként a parlamentben, a törvényjavaslatokban jó szívvel tudott képviselni.

Számtalanszor segített az iskolásoknak nyári táborozáskor, anyagilag is támogatta a szerényebb lehetőségű tanulókat. Rendszeresen látogatta az újszászi oktatási intézményeket, gyakran nyújtott szakmai támogatást.

 

2005: Iváncsik Imre Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára

 

 

1956-ban Újszászon született. Négyéves korában Kisújszállásra költöztek, ám a szülőfaluval kapcsolata nem szakadt meg, hiszen a téli és nyári szünidőket az újszászi nagyszülőknél töltötte. Gyermekkori élményeit máig őrzi. Felnőtt korában sem maradt hűtlen a településhez; ahol tudta, segítette Újszász gazdagodását. Sokunk bizalmából 1994-től 2002-ig egyéni országgyűlési képviselője volt városunknak. Figyelemmel kísérte és elősegítette a dinamikus fejlődést. Sokat dolgozott, lobbizott azért, hogy 1997. július 1-jétől Újszászt már nem nagyközségként, hanem a térség egyik leggyorsabban szépülő és épülő városaként emlegetik. A ’90-es évek közepén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökeként is rengeteget tett azért, hogy az itt élők egyre inkább olyan helynek érezhessék városunkat, ahol érdemes élni és dolgozni.

Gyakran megfordul nálunk, sokan köszöntik régi jó ismerősként. Rendszeres kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, és minden hasznos kezdeményezést felkarol. Alapító tagja és támogatója a helyi Természetvédő Klubnak. Sokak előtt ismert, hogy a legkiválóbb gombaszakértők között tartják számon.

2002-től országgyűlési képviselőként és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként is gondot fordít arra, hogy Újszász fejlődése töretlen legyen. A város jelenlegi országgyűlési képviselőjével karöltve a helyi fejlesztések, beruházások állami támogatásainak megszerzése érdekében eredményesen tevékenykedik. Együttműködik a helyi képviselő-testülettel, nagylelkű támogatója a különböző rendezvényeknek.

Iváncsik Imre hűséges maradt gyermekkora helyszínéhez, és felnőttként felelős kormányzati tisztségviselőként is mindent megtesz városunk felvirágoztatásáért.

 

2004: Simon János a JNK-Szolnok megyei KISZÖV titkára, festőművész

 

 

Simon János Újszászon született. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Először a szolnoki Vegyiművek dekoratőre volt, majd 1968-ban kezdett dolgozni Újszászon a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben először könyvelőként, később személyzeti vezetőként. 1982-ben a JNK-Szolnok Megyei KISZÖV-höz került, melynek 1990-től megyei titkára. Munkája elismeréseként miniszteri dicséretben részesült.

A munka mellett folyamatosan képezte magát. Először a Jászberényi Tanítóképző Főiskola rajz specializációján, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem művelődésszervező szakán szerzett diplomát.

Gyermekkorától kezdve szívesen rajzolt és festett. A szolnoki művésztelepen. Chiovini Ferenc, majd kis ideig Baranyó Sándor tanítványa volt. 1975-től állít ki rendszeresen. Budapesten négy önálló kiállítását láthatták a művészetkedvelők.

1997 óta a Független Magyar Szalon képzőművészeti csoport tagja. Minden évben részt vesz budapesti kiállításaikon.

Tudását igyekszik továbbadni. A helyi középiskolában óraadó tanárként rajzot és művészettörténetet tanít. Tehetséges diákjai alkotásaiból kiállításokat rendez.

2004 januárjában elnyerte a JNK-Szolnok megyei művészeti díjat.

Ifjúkorától kezdve meghatározó egyénisége volt városunknak. Tizenöt évig az újszászi labdarúgócsapat hátvédje volt, 1979-től 1982-ig pedig a TSZ Sportegyesület elnöke. Jelentős sport eredményei és a közösségért végzett munkája példaadó és tiszteletet érdemlő.

Mint a megyei Szakképzési Tanács, a Munkaügyi Tanács tagjának és a Területfejlesztési Tanács szakértőjének, településünk számtalan pénzügyi támogatást köszönhet, hiszen hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a város pályázataira. Jelentős segítséget nyújtott a csökkent munkaképességűek számára létesített munkahelyek megteremtésében is.

 

2003: Varga Ferenc nyugalmazott igazgató, sportvezető

 

 

1940-től 1964-ig élt Újszászon, de tősgyökeres újszászinak vallja magát, mert egész fiatalsága, családja, baráti társasága Újszászhoz köti. Itt járt iskolába, a színjátszó körbe, és az úgynevezett „arany” ifjúsági labdarúgócsapat kapusa volt.

Köztisztviselőként, társadalmi szervezetek tisztségviselőjeként (ma is a Magyar Labdarúgó Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke) jelentős ismeretségre, személyes kapcsolatokra tett szert, melyeket nagy empátiával, elkötelezettséggel használ Újszász jó hírének terjesztésében.

Munkája során sokat tett azért, hogy Újszász intézményhálózata, kulturális élete, labdarúgósportja fejlődjön. Hathatós közreműködésével hozták létre településünkön a szociális otthont, a művelődési házat (melynek épülete egyszerre oldotta meg a művelődési otthon, a könyvtár és a tanácsháza elhelyezésének gondját), a Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolát, a Tüdőbeteg Gyógyintézetet és a labdarúgópálya villanyvilágítását.

Gyűjti, feldolgozza Újszász és a megye sporttörténeti dokumentumait, kutatja a város múltját.

 

2002: Faragó Margit szemész főorvos

 

 

Újszászon született, itt végezte iskoláit. Orvosegyetemi tanulmányait Debrecenben folytatta, ahol a diploma megszerzése után meghívták munkatársnak az Élettani Intézetbe, de ő inkább a gyógyító munkát választotta, és teszi ezt napjainkban is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház szemészeti osztályának főorvosaként. Sok betege között mindig nagy szeretettel és megértéssel fogadja, segíti és támogatja az Újszászról hozzá érkezőket.

A gyógyítás mellett tudományos munkát is folytat. Rendszeresen tart előadásokat szemész kongresszusokon és tudományos napokon. Nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend kollégái és betegei körében is.

1975-90-ig országgyűlési képviselő volt. Segítségével több létesítmény készült el: a vasúti felüljáró, az új Zagyva-híd, az artézi kút és a gimnázium kollégiuma.

Büszke arra, hogy Újszászról származik, mindig nagy-nagy szeretettel gondol szülőhelyére. Újszász város áldozatos gyógyító munkáját, közéleti tevékenységét, városunkhoz való ragaszkodását díszpolgári címmel ismerte el.

 

2000: Dr. Szegedi Gyula orvosprofesszor

 

 

Újszász szülötte, ifjú korában a helyi labdarúgócsapat kiválósága. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, ahol hamarosan tanszékvezető egyetemi tanár, majd klinikai rektorhelyettes lett. 1999-ben nevezték ki az új 400 ágyas Belgyógyászati Klinika igazgatójának, melynek létrehozása az ő nevéhez fűződik. Az esztétikus, minden igénynek, szakmai elvárásnak megfelelő intézményben folytatja jelenleg is kutatómunkáját. A hozzá forduló újszásziakat szívélyesen, segítőkészen fogadja.

Az immunológiai kórképek kutatásában, vizsgálatában világhírű tudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tevékenységével nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is hírnevet szerzett a hazai orvoslásnak, és személye által Újszász város valamennyi lakójának. Számos hazai és nemzetközi kongresszus, konferencia felkért előadója.

Tudományos munkássága, mellyel messzire juttatta városunk hírnevét is, gyógyító munkája, melyben számos városlakó is részesül, bizonyítja jogosultságát a díszpolgári címre.

 

2018: Karácson János

 

 

Dr. Karácson János 1936-ban született Gyulán. Szülővárosában végezte iskoláit, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát summa cum laude minősítéssel.

Két év debreceni klinikai gyakorlat után Karácson doktor bőrgyógyásznak, felesége pedig ortopéd szakorvosnak készült. Kőtelekre költöztek, mert felesége itt kapott körzeti orvosi állást, a doktor úr pedig Kőtelken praktizált. Harmincnégy évig volt Nagykörű egyedüli háziorvosa. A község közéletében is nagy szerepet játszott, többek között alpolgármester volt.

Eközben folyamatosan fejlesztette szakmai tudását. Általános orvostanból, foglalkozás- egészségügyből vizsgázott. A megyében az elsők között szervezett lakossági szűrővizsgálatokat.

A közéletben is szerepet vállalt. A megyei tanács, a végrehajtó bizottság, a közgyűlés, az áfész vezetőségében a köz javára dolgozott.

1996-ban nyugdíjba vonult, de egyéni vállalkozóként folytatja az orvoslást. 2002-ben átvette dr. Ördög Lajos körzetét. Elvállalta a szociális otthon lakóinak egészségügyi ellátását. Foglalkozás-egészségügyi munkát is végez. Több helybeli vállalkozás és az önkormányzat üzemorvosa.

Betegeinek tisztelete övezi. Az elismerésre emberségével, szakmai tudásával szolgál rá.

Számos kitüntetés birtokosa, többek között az anya és gyermekvédelem, a véradás és a hosszú ideje tartó, a betegek érdekében végzett kitartó gyógyító munkájáért, de a közéleti tevékenységéért is.

 

2018: Miklós János

 

 

Miklós János 1942-ben született Hódmezővásárhelyen. 1966-ban szentelték pappá a Váci Székesegyházban. Ezt követően káplán lett Izsákon, majd elhelyezték Hatvanba, Gyálra, Vecsés-Akáctelepre, Nagykőrösre.

2008-tól végzi szolgálatát Újszászon, mint címzetes esperes-plébános. Újszász mellett Zagyvarékason és Szászberken is ellátja lelkipásztori feladatait: szentmisét, esküvőt, temetést, hitoktatást. Hónapról-hónapra látogatja a betegeket a Kastély Otthonban és a Zagyvaparti Idősek Otthonában.

A lelkipásztori tevékenységén kívül számtalan, a lakosság egészét érintő tevékenységet végzett az egy évtized alatt. Többek között megvalósította a plébánia teljes tetőcseréjét, fűtésének korszerűsítését. Részben kicseréltette a templom ólomüveg ablakait, a kriptában urnafalakat hozott létre. A temetőben több stációt újraépíttetett, a stáció végén lévő feszületet helyreállíttatta. Fiatalos lendülettel és sok szervezőmunkával intézte a ravatalozó és környéke felújítását.

Újra alakította az Egyháztanács Testületét. A helyi Karitász csoport megalakítása is az ő nevéhez fűződik. A csoport tevékenységének és az adakozóknak köszönhetően évente körülbelül 60 család jut segítséghez, élelmiszercsomaghoz.

Nagymértékben hozzájárult a képviselői kezdeményezésre, lakossági hozzájárulással elkészített toronyóra megvalósításához. Következő megvalósítandó feladatául tűzte ki a temető kerítésének cseréjét.

Rendszeres résztvevője a városi ünnepeknek. Aktívan részt vesz az adventi programsorozaton.

A különböző egyházi eseményekre nagy lelkesedéssel szervezi a civil lakosságot, ezzel is elősegítve az összetartást a lakosság körében.

 

2017: Almási Klára

 

 

Almási Klára Újszászon született 1948-ban családja ötödik gyermekeként. Az általános iskolát Újszászon végezte, majd Mezőtúron érettségizett 1966-ban. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet, Szegeden pedig az ének-zene tanári szakot végezte el. 1978 és 1979-ben népdal énekesi és operett énekesi vizsgát tett Budapesten, az Országos Rendező Irodánál. Egész életét az éneklés, a zene világa és a pedagógus pálya hatotta át. Aranyérmes szóló énekesei, ezüst és aranyérmes minősítést szerzett kórusai voltak Újszászon és Budapesten. Amikor a fővárosban tanított, hétvégén akkor is fogadta a tanulókat itthon, hogy felkészítse őket tanító és óvónőképző főiskolára ének-zenéből, volt, akiket erősített francia nyelvtudásában. 1970 májusában már szerepelt az általa alapított Újszászi Pávakörrel a Faipari KTSZ udvarán. Felkérték ifjúsági klub megalakítására, amelyet Vörösmarty Mihályról nevezett el. Később azon fáradozott, hogy Újszászon zeneiskolai képzést szervezzen. Két évig ingyen tanította az érdeklődő gyermekeket a művelődési házban szolfézsra és zongorára. Az akkori községi vezetéstől Társadalmi munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kapott.

Megalakította a Roma-Rozmaring Népdalkört, akiket Budapestre is elvitt szerepelni. Négy évig zenedrámát tanított 1-6. osztályosoknak. Több pedagógiai cikket írt. Figyelemre méltó pedagógiai munkájáért meghívást kapott Budapestre háromnapos országos konferenciára. Amikor meglátta és megcsodálta Párizst, buszkirándulást szervezett az újszászi középiskolásoknak, tanároknak és lakosoknak, hogy részük legyen az élményben.

Előadó-művészete külön fejezetet érdemelne. Fellépéseinek száma különböző műfajokban felsorolhatatlan. Nyugdíjazása előtt Budapesten integrált pedagógiai programban vett részt, mellette 14 általános iskola szaktanácsadó tanáraként dolgozott.

Nyugdíjasként Újszászon megalakította az Operabarátok klasszikus felnőtt kórusát, amelyet 5 évig vezetett. Öt unoka nagymamája. Színes, tevékeny, tartalmas élete van. Megalapította 2008-ban az Újszászi Énekszó Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke lett.

Áldozatos zenepedagógiai, előadó-művészeti, közösségnevelői, közéleti tevékenységéért nyerte el a díjat.

 

2016: Krassóiné Gyüre Rozália Margit

 

 

1949-ben született Újszászon. Itt végezte el az általános iskolát, majd a makói Közgazdasági Technikum elvégzése után a szolnoki Kereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát.

Az Újszászi ÁFÉSZ-nél kezdett el dolgozni, később a zagyvarékasi Béke tsz-ben, majd a baromfifeldolgozóban volt pénzügyi vezető, raktáros. 2002-ben rokkantnyugdíjas lett, de a Dunántúlon, különböző baromfitelepek vezetőjeként több-kevesebb ideig tevékenykedett.

A közösség iránti tenni vágyása már az általános iskolában megmutatkozott. Középiskolásként, majd az áfész dolgozójaként részt vett az ifjúsági mozgalomban, tevékenykedett a sport és a kultúra területén.

Emblematikus személyiség: ő a Rozika. Szeret másokat boldognak, elégedettnek látni. Hajnaltól késő estig ott van mások otthonában, hogy önzetlenül tegye könnyebbé idős emberek vagy fiatal családok mindennapjait. Pártolja a művészeket, az alkotókat. Kiállításokat szervez számukra. Erejét és tudását a közösségek javára kamatoztatja, sokszor erőn felül. Szót ért a bölcsődés, az óvodás és az iskolás gyerekkel, az ifjúsággal és a felnőttekkel egyaránt. Számtalanszor nyuszinak, télapónak öltözött az ünnepségeken, de az ifjúsági klub újraszerveződésénél is bábáskodott.

Mindenben, ami a közügyet szolgálja, segít. Mindenütt ott van, ahol segítségre szorulnak, és ahová meghívják, például gyermektáborokba, jótékonysági rendezvényekre, sporteseményekre, kulturális rendezvényekre.

Az Újszászon élők sorsát szívén viseli. Bárki fordulhat hozzá segítségért, és ha teheti, megteszi. Autójával nemcsak a betegeket szállítja különböző rendelésekre, hanem lehetővé teszi az idősek, mozgáskorlátozottak számára a kulturális és egyéb rendezvényeken, ünnepségeken való részvételt.

Szinte mindenhol ott van, ahol önkéntes munkára van szükség, legyen az kerítésfestés, kiállításőrzés, vagy főzés közösségek számára, és még sorolhatnánk. Ő tarja rendben a Szent Vendel szobor környékét. Számos ötlet adója, melyeket másokkal együtt többnyire meg is valósít. Polgárőr, cikkírója és terjesztője az Újszászi Híradónak.

 

2016: Nyíri János

 

 

1953-ban született Békéscsabán. Egy éves korában költöztek Újszászra a nagyszülőkhöz, akik a nagykertben laktak. Szülei később családi házat építettek az Ady Endre utcában, testvérei is itt laktak. Általános iskolai éveiben a Nagykerti Iskolában végzett, ezután a Vegyesipari KTSZ-ben sikeresen megtanulta az esztergályos szakmát. Utána következett három éves szakmai továbbképzés Németországban. Hazatérése után a kötelező katonaság, majd leszerelése után még egy évig a szakmában dolgozott. 1978-ban a Magyar Postához csábították, ami számára teljesen idegen terület volt. Külső szemlélőként egyszerű, könnyű munkahelynek tűnt, de a valóság egész más volt számára. Kemény, fizikai, szellemi és pszichés megterhelést jelentett neki. Kitartásának, erős akaratának és talán egyszerűségének köszönhetően a település lakosai elfogadták, megkedvelték.

1985-ben építette a saját családi házát szintén az Ady Endre úton, majd családot alapított. Megszületett Ádám fia és Lilla lánya, ma már ők is szárnyaikat bontogatják.

Azt vallja magáról: egyszerű ember vagyok, mint a faék, szeretem a labdarúgást, a rock zenét és a természetet. Tudjuk, hogy a postások élete nem leányálom. Hóban, fagyban, esőben, sárban, kánikulában egyaránt kézbesíteniük kell a rájuk bízott küldeményeket. Ez nem csekély anyagi felelősséggel is jár. Nyíri János mindezt becsülettel, a lakosság megelégedésére végezte.  Közel négy évtizedes munkája során a napi feladatokat teljesítette, szinte betegállomány nélkül, mint egy vasember, de azért a végére egy kicsit megrozsdásodott, elfáradt. De kutya soha nem harapta meg! 2016-ban elérte a nyugdíjkorhatárt, reméli, kipihenheti a dolgos éveket. Köszöni a település lakóinak a felé irányuló szeretetüket, türelmüket és bizalmukat.

 

2015: Bogárné Simon Klára

 

 

Bogárné Simon Klára 1956-ban született Újszászon. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1981-ben diplomázott Szegeden matematika–fizika szakos tanárként. Azóta is a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tanára, később igazgatóhelyettese, jelenleg pedig igazgatója. Két gyermek édesanyja. 

Pályája kezdetén úttörő csapatvezető volt, nyolcadikos klubot vezetett a nagyobbaknak, ifjúsági klubot a volt tanítványainak. Nyaranta táborokat szervezett, vezetett. Csillebércen 10 éven keresztül táboroztatott. 

A családi és iskolai elfoglaltságai mellett a meglévő diplomája mellé még többet szerzett, hogy meg tudjon felelni a változó körülményeknek, lépést tudjon tartani az új meg új kihívásokkal. Az iskolarendszer, a tantervek többféle átszervezését, megújulását élte át. 2006 októberével vezetői ciklusa első évében kezdtek felkészülni a kompetencia alapú oktatásra, melyet a teljes körű bevezetés követett. Éjt nappallá téve dolgozott kollégáival együtt azon, hogy az aktuális szabályok szerint, zökkenőmentesen működjön az iskola. Szakmai tudása mind tanárként, mind vezetőként kiváló. Tanítványai különböző versenyeken szép sikereket értek el. Szervezőkészsége példamutató. Több pályázat szakmai vezetését végezte, emellett projektmenedzserként és a városi menedzsment tagjaként is tevékenykedett. Az újszászi pedagógusok közül ő az első, aki mester pedagógus címet szerzett. 

Az iskola belső ügyeinek szervezése mellett gondot fordított arra is, hogy az egész város számára megmutassa az iskola tanulóinak és pedagógusainak tehetségét, kreativitását. Sokak számára emlékezetesek a Vörösmarty bálok, Vörösmarty gálák. Ismert nagyfokú gyermekszeretetéről, empátiájáról, nemcsak a diákok, hanem a szülők és a kollégák iránt is. Szívén viseli minden tanítványa sorsát, a tehetségesektől a hányatott sorsúakig. Igazi lokálpatrióta. Nem csak az iskola életét irányítja, de Újszász lakóinak javát is szolgálja. 24 éven keresztül volt az önkormányzat képviselő-testületének tagja, ezen belül bizottsági elnökként főként a város oktatási, sport és kulturális életével foglalkozott, de aktív tagja volt a szociális és egészségügyi bizottságnak is. Számos sikeres városi rendezvény szervezése, levezetése fűződik a nevéhez. 

 

2015: Ulviczki Ferencné

 

 

Ulviczki Ferencné Teleki Gizella 1949-ben született Újszászon. 

Az általános iskolát Újszászon végezte, majd a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolába a jelesen érettségizett. 

1969-ben ment férjhez Ulviczki Ferenchez, nem sokra rá pedig megszületett fiuk, Csaba. 1977-ben megszerezte a mérlegképes könyvelői oklevelet, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola vállalatgazdálkodási szakán szerzett diplomát üzemgazdászként. Dolgozott a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységében, majd a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatánál. 1978 decemberétől az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál közigazgatási osztályvezetőként dolgozott, később pedig a Bőr- és Textilipari Szövetkezetnél számviteli osztályvezető lett. Innen nevezték ki egy leányvállalat főkönyvelőjének. 

1990-ben irányításával a BőRTEX Leányvállalat dolgozóival együtt új társaság alapítására került sor Gyógycipő Kft. néven. A Kft. 1991-ben kezdte meg tevékenységét, ahol ügyvezető igazgatóként dolgozik jelenleg is. 

A cég fő tevékenysége ortopéd cipők gyártása, gyógyászati segédeszközök forgalmazása, mellyel a rehabilitációhoz tartozó feladatokhoz kapcsolódnak. 

A szolnoki „Hétszínvirág” Alapítvány kuratóriumi tagjaként a mozgássérült és halmozottan sérült fiatalok érdekében tevékenykedett. Mozgó Rehabilitációs Szolgálat keretében Jász-Nagykun-Szolnok megye területén olyan helyekre juttattak el ortopéd és reumatológiai szakrendelést, gyógytornát, fizikoterápiás kezelést, gyógyászati segédeszköz ellátást, ahol helyben ilyen egészségügyi kezelésekre nem volt lehetőség, Nagyivántól Jászapátiig, mintegy 22 településen. 

A program befejezése után a cég mindent megtett azért, hogy ortopéd szakorvosi ellátás, ortopéd cipő méretvétele, gyógyászati segédeszközzel való kiszolgálás a mozgásukban korlátozott emberek számára a továbbiakban is megmaradjon lakóhelyükön. 

Munkája során mindig a legfontosabbnak tartotta az újszászi lakosok ellátását. Nemcsak ortopédiai, hanem két éve már rehabilitációs ellátást is sikerült megvalósítania. A mozgássérültek helyi szervezeténél végeztek ingyenes mozgásszervi szűrést, gyógyászati segédeszközök ellátásáról tájékoztatást. 

Szolnok város egészségügyi és szociális bizottsága felkérésére többször végeztek vezetésével ingyenes mozgásszervi szűréseket, illetve tartottak szakmai előadásokat. 1993 óta az Ortopéd Cipőkészítők Szövetségénél a Felügyelő Bizottság elnöke, emellett a „Forgalmazók az Egészségért Szövetség” Felügyelő Bizottságának tagja. 

Nemcsak egészségügyi vonalon segítette a településünkön élő embereket, hanem sokszor fordultak hozzá, mint cégvezetőhöz anyagi támogatásért is a különböző egyesületek, alapítványok, intézmények. Nem volt olyan rendezvény, meghívás, ahol értékes ajándékkal ne örvendeztette volna meg a megjelenteket. Kiemelten támogatta, illetve támogatja mind az újszászi, mind a megyében lévő mozgássérült csoportokat. 

 

2014: Szabóné Balogh Etelka

 

 

1954-ben született Kisújszálláson. Tanulmányait szülővárosában, majd Szarvason folytatta. Még ifjú pályakezdő volt, amikor 1978-ban fiatal házasként, már családanyaként Újszászra költözött és munkába állt a Nagykerti óvodában.

1982-ben az összevont Óvodai Intézmény vezetőjévé választották. Hét alkalommal kapta meg a bizalmat a nevelőtestülettől, a munkatársaktól, Újszász város vezetőitől.

1975-ben szerzett óvónői diplomát Szarvason, melyet 1986-ban Szegeden a József Attila Tudományegyetemen pedagógia szakos másoddiplomával egészített ki, majd pedig a budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető szakán tett szakvizsgát. Tanulmányait vörös diplomával zárta. Kicsi gyerekkorától kezdve mindig is maximalista volt, az elég jó számára soha nem a jót, a megnyugtatót jelentette.

A pedagógus pályán eltöltött közel négy évtizednyi idő alatt mindig a jóra, a jobbra, a többre való törekvés motiválta. Ezt a kitartó munkát a Művelődésügyi Minisztérium 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel jutalmazta. Intézményvezetőként mindig azokat a lehetőségeket, forrásokat kereste, melyek az intézmény gyarapodását, gazdagodását vitték előrébb. Ez eleinte szellemi gyarapodást, az óvodában folyó munka megújulását, az óvodapedagógusok új módszerekkel, eljárásokkal való megismerkedését, azonosulását jelentette, később pedig aktív pályázati munkájával igen jelentős anyagi forráshoz juttatta az intézményt, szolgálva ezzel városunk gyarapodását. A több mint harminc éves vezetői tapasztalat mellett, a mai napig fontosnak tartja, hogy folyamatosan képezze magát, szakmai tudását mélyítse, szélesítse, és hogy mindezt a hatalmas tudást szélesebb körben át is adja. Így lehet az, hogy 2013. szeptemberi nyugdíjba vonulását követően csak nagyon rövid időt adott magának a pihenésre, majd újra munkába állt. Nem akárhol számítanak a munkájára: jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézetben dolgozik, ahol két megye óvodapedagógusainak szervezi a továbbképzéseket, adja át a tapasztalatokat.

Változatlanul a sikeres és boldog óvodai élet megteremtéséért dolgozik – a másság elfogadásáért, ahol minden kisgyermek csupa nagybetűvel – GYERMEK.

Mi, újszásziak tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel fordulunk felé, hiszen 40 évig bíztuk rá legféltettebb kincsünket, gyermekünket.

 

2013: Dr. Matosevics Ilona

 

 

Újszász Város Önkormányzata áldozatos, városunk lakosai iránti elkötelezett munkája elismeréséül dr. Matosevics Ilona háziorvost Pro Urbe Újszász Díjban részesítette.

Dr. Matosevics Ilona Budapesten született. Gyermekkorától kezdve orvosnak készült. Elszántan, kitartással, végtelen szorgalommal igyekezett minél több tudást összegyűjteni. Szülei egyetlen gyermekeként minden támogatást megkapott, hogy a kiválók közt is a legkiválóbb legyen. És a gyermekkori álom valóra vált. Az orvosi egyetemet Budapesten végezte, majd rövid kitérő után a szolnoki Hetényi Géza Kórház belgyógyászatán kapott állást, ahol 1996-ig dolgozott. Ebben az évben Újszászon kialakításra került a negyedik háziorvosi körzet, amelyre dr. Matosevics Ilona pályázatot nyújtott be, és azóta szeretett orvosa városunknak.

Boldog ember, hiszen a munkája, a hivatása valójában hobbija is. Mind a mai napig szorgalommal, fegyelmezetten, alázattal és nagy-nagy szakmai felkészültséggel végzi napi feladatait. Munkatársai, betegei tisztelik, megbecsülik.

Odaadó lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően komoly tekintélyre tett szert a lakosság körében az eltelt csaknem két évtized alatt. Elsőként kezdeményezte az egyszerűbb laborvizsgálatok helyben történő végzését. Szűrővizsgálatokat szervezett, támogatta, – támogatja az oktatási intézményeket. Helytállása a munkában, a magánéletben, hivatásszeretete, az elesettek felkarolása példaértékű lehet minden ember számára.

Az Újszász Város Képviselő-testülete által odaítélt Pro Urbe Újszász Díj méltó elismerése egy több évtizedes életpályának.

 

2012: Dalmadiné Nagy Ilona

 

 

Újszász Város Önkormányzata áldozatos, a jövő nemzedéke iránti elkötelezett munkája elismeréséül Dalmadiné Nagy Ilona matematika - fizika szakos középiskolai tanárt Pro Urbe Újszász Díjban részesíti.

Dalmadiné Nagy Ilona 1942-ben született Újszászon. Általános iskolai tanulmányait is itt végezte, majd a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett. A szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika szakán diplomázott. 1965-től - kis kitérővel - 1987-ig az újszászi középiskolában tanította tantárgyait. Azok közé a pedagógusok közé tartozott, akik Rózsa Imre igazgató vezetésével megalapozták a helyi középiskolai oktatást.

Pályafutása során mindvégig sokat követelt, de sokat is adott: tanórán és tanórán kívül is.

1987-től nyugdíjazásáig, 2011-ig a szolnoki Varga Katalin Gimnázium nagyra becsült tanára volt. A matematikai tehetségek gondozásában, érettségire, versenyekre való felkészítésében kimagasló munkát végzett. Szakmai sikereit tanítványainak országos matematika versenyeken elért kiváló helyezései és a szinte minden évben 100 %-os felvételi arány bizonyítja a legjobban.

A tehetséggondozás mellett a lemaradó tanulók segítésére és felzárkóztatására is gondot fordított. Az iskolában - az iskolákban ahol tanított - nagyon szerették és tisztelték tanítványai, elnyerte tőlük a ”Tanár Oscar” díjat is. A pontos követelménytámasztás, a rendszeres tanulói foglalkoztatás és értékelés, a magas színvonalú szakmai felkészültség jellemezte munkáját. Közvetlen kollégái mindig számíthattak szakmai és emberi támogatására. A pályakezdő munkatársak beilleszkedését rendszeresen segítette. Több ízben vállalt osztályfőnöki megbízást, amelyet lelkiismeretesen és nagy szeretettel látott el.

A gimnázium belső önfejlesztő, innovatív programjának egyik alakítója volt. A matematika tantárgyi programok kidolgozásában és a Debreceni Orvostudományi Egyetem valamint a szolnoki Gazdasági Főiskola felvételi bizottságában is dolgozott.

A tantestületben köztiszteletnek örvendett, az iskola közösségéért vállalt önzetlen munkavégzése és elért eredményei alapján munkatársai javaslatára megkapta a „Varga Katalin Gimnáziumért” emlékplakettet. Több egyéb kitüntetés mellett 2011-ben elnyerte az Aranykatedra Díjat.

A városunk intézményeinél, gazdálkodó egységeinél sokan dolgoznak mérnökök, közgazdászok, tanárok, akikkel annak idején ő szeretette meg a matematikát. A Földön minden ember sokat köszönhet a tanárainak. Akinek szerencséje van, az élete, tanulmányai során legalább egyszer találkozik egy olyan pedagógussal, aki valamit megmozdít benne, aki olyat mutat tettével, cselekedetével, tudásával, hogy az akár a diák egész életét meghatározza.

A szerencsés emberek nevében - egykori újszászi tanítványai nevében - tisztelettel hajtok fejet.

Az Újszász Város Képviselő-testülete által odaítélt Pro Urbe Újszász Díj méltó elismerése egy 45 éves pedagógus életpályának. Követendő példát mutatva a város közösségének, a pedagóguspályát választó fiataloknak, mindazoknak, akik igazi értékek mentén szeretnék élni az életet.

 

2011: Mérész József

 

 

Mérész József Újszászon született 1949-ben. A helyi általános iskola után Szolnokon, 1966- ban szakmunkásképzőt végzett, majd 1972-ben az újszászi gimnáziumban érettségizett. Az 1969-1971 közötti időben katonai szolgálatot teljesített. Mint ejtőernyős felderítő, 114 ugrást hajtott végre. Évekig a „Szabadság” Mg. Tsz-ben műszaki, illetve ügyviteli területen dolgozott. 1975 júliusától a megyei fenntartású szociális gondozási központban helyezkedett el gazdaságvezető munkakörben. A munka mellett továbbtanult, folyamatosan képezte magát. Középfokú könyvelői oklevelet szerzett, majd a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervezői és mentálhigiéniai szakán diplomázott 1982-ben.

1986-tól 2009-ig az Újszászi Időskorúak Szociális Otthonának igazgatója volt. Vezetésével az ápoló személyzet és a mentálhigiénés csoport dolgozói kimagasló szakmai munkát végeztek. Ezt a munkát ismerte el a város, amikor a kollektíva 2005-ben megkapta Újszász Város Szakmai Díját. Mérész József 1997-ben létrehozta az Idősekért Alapítványt, ezáltal is segítve a gondozottak jobb ellátását.

Labdarúgóként, edzőként és sportvezetőként is sokat tett Újszászért. Kivételes labdarúgó tehetségét mindvégig itthon kamatoztatta. Aktív sport pályafutása 1986-ig tartott. Tehetsége révén már 16 évesen csábították a Nemzeti Bajnokságban játszó neves csapatokhoz, de ő mindig hű maradt szülőhelyéhez. Többször húzta magára a megyei ifjúsági és felnőtt válogatott mezét. Edzőként következetes munkája eredményeként a megyei II. osztályból a Nemzeti Bajnokság harmadik vonaláig vitte az ifjúsági és felnőtt csapatot. Jelenleg az Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület elnökségi tagjaként segíti településünk sportéletét.

A város közéletéből is kivette részét. Négy cikluson keresztül a képviselő-testület tagjaként, bizottsági elnökként igyekezett elősegíteni Újszász fejlődését.

 

2010: Ulviczki Józsefné

 

 

Ulviczki Józsefné Herczeg Magdolna 1948-ban született Újszászon. Férjezett, két leánygyermeke és 6 unokája van.

Szakközépiskolai tanulmányai elvégzése után gyors- és gépíróként kezdett el dolgozni. Harminc éves munkaviszonya alatt dolgozott a Szolnoki Járási Tanács Művelődésügyi Osztályán, a Szolnok Megyei KISZÖV műszaki osztályán, majd az Újszászi Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában, ahol Rózsa Imre igazgató jobb keze volt. Munkahelyein mind a vezetők, mind a dolgozók bizton számíthattak segítőkészségére.

1992 óta rokkantnyugdíjas. Több évig tartó műtétsorozat után 1999-ben megalakította városunkban a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok megyei Egyesületének helyi csoportját 50 fővel, ami azóta is folyamatosan és sikeresen működik. A taglétszám időközben 200 felettire nőtt.

Több tanfolyamot elvégzett a civil mozgalommal kapcsolatos ismeretek elsajátítása érdekében. Az e tanfolyamokon szerzett ismeretekkel tudta megszervezni és vezetni a csoportot. Rendszeresek a havi összejövetelek, különböző programokkal, jó hangulatúak az évente megszervezett kirándulások és nagy rendezvények.

Számtalan esetben segített a sorstársaknak különféle ügyek intézésében. Több mint 170 környezettanulmányt végzett annak érdekében, hogy a rászorultak lakás átalakítási támogatáshoz jussanak. Az egyesületen keresztül sok-sok millió forinthoz juthattak a helyi mozgássérültek.

Kiemelkedő esemény volt a 2001. évi integrációs nap, melyet a csoport pályázati nyereményből valósított meg, és amelyen a környező települések mozgássérültjei is részt vettek.

Ulviczki Józsefné 2003-ban megalakította a Városi Civil Fórumot, ami azóta is működik, összefogva a város civil szervezeteit. Gyors- és gépírói tudását itt és a városi rendezvényeken is a köz érdekében kamatoztatja. Jegyzőkönyveket készít, tolmácsolja a civil szféra véleményét az önkormányzat felé.

Férjével együtt aktívan támogatott több civil szervezetet, illetve különféle rendezvényeket. Jelentős szerepe van az Újszászi Híradó működésében, amit 2003 óta távmunkában végez.

 

2009: Dr. Molnár Zoltán főorvos

 

 

Dr. Molnár Zoltán Erdélyben, Magyarláposon született, tősgyökeres magyar családban. Tanulmányait Romániában végezte. Orvosi diplomája megszerzése után gyermekorvosként dolgozott. A rendszerváltás időszakában Svájcba települt, ahová családja is követni tudta. Kitartásának, szorgalmának köszönhetően új hazájában is megtalálta helyét, honosította diplomáját, állást kapott. Jelenleg is Porrentruy Júra kanton megyei kórházában vezető orvosként dolgozik.

Nem feledkezett meg honfitársairól akkor sem, amikor már révbe ért. Barátaival adományok gyűjtését szervezte, és szállította Románia, Szerbia, Horvátország, Ukrajna magyarok lakta területeire.

A hazánkat sújtó 2000-es árvíz idején tapasztalta meg, hogy Magyarországon is szükség van segítségre. A Rácz Lajos tiszteletes úrral ápolt baráti kapcsolata hozta őt Újszászra. Kezdetben az adományokat a rászoruló nagycsaládos, nehéz körülmények között élő embereknek hozták. Hat-hét év óta rendszeresen támogatják az idősek otthonát és az oktatási intézményeket is. Évente két-három alkalommal hoznak adományokat: funkcionális ágyakat, matracokat, bútorokat, gyógyászati segédeszközöket, textíliát, élelmiszereket, számítógépeket, iskolai felszereléseket.

Annak érdekében, hogy munkájukat legálisan végezhessék, barátaival nemzetközi alapítványt hoztak létre. Ennek a Champagneyban bejegyzett Partir Offir International alapítványnak egyik vezető egyénisége dr. Molnár Zoltán. A segélyszervezet neve magyarra fordítva: "Menni és ajándékozni", találóan fejezi ki tevékenységüket és céljukat.

Molnár doktornak jelentős szerepe van abban, hogy adományaik egy része Újszászra kerül. Fáradságos és áldozatos munka van adományozó tevékenységük mögött. Szabadidejüket áldozzák a gyűjtésre, csomagolásra, szállításra. Saját költségükön vásároltak mikrobuszt, melynek üzemanyagköltségét is viselik. Molnár doktort önfeláldozó munkájában családja is segíti.

Adományaikkal jelentősen hozzájárulnak az idősek ellátásához, a szociális otthon eszközeinek pótlásához. A doktor úr Újszász város rászorulóinak segítését szívügyének tekinti.

 

2009: Páll József és Páll Józsefné nyugalmazott pedagógusok

 

 

A házaspár fiatalon, a diploma megszerzése után hosszú évtizedekig dolgozott a nagykerti iskolában. Jelenleg is Újszászon élnek. A tanítás mellett kiemelkedő volt sport és kulturális munkájuk, az általános iskolában a közösségi szellem kialakítása. Együtt éltek az iskolával, a hivatásukkal: a tanítással, neveléssel, a tanulókkal, és később a gyerekeikkel is. Nevükhöz fűződik a sport, a művelődés és művészet megszerettetése.

Páll József létrehozta az MHSZ-szel közösen az első újszászi lövészklubot. Számos táborozás, gyalogtúra, az "Ismerd meg hazádat!" mozgalomban való részvétel, az ország és a természet megszerettetése fűződik a nevéhez.

Páll Józsefné számos előadást, mesejátékot tanított be, amelyekkel más község, falu gyermekeit, lakosságát is szórakoztatták. A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésére balett oktatást, táncoktatást szervezett és bonyolított le. A rajz és festészet, illetve a képzőművészet, művészettörténet szeretete az ő indíttatására alakult ki a mai, kultúrát igénylő lakosokban. Sok éven át a megyei tanács tagjaként segítette Újszász és környékének fejlődését.

A házaspár nevéhez fűződnek az erdészeti szakemberekkel karöltve létrehozott sártortáborozások a Parkerdőben. A környezetünkre való odafigyelést, a természeti értékeink megóvására való nevelést is fontosnak tartották. Ezekben az időkben az úttörőszövetség csapatvezetőjeként társadalmi munkát, hulladékgyűjtést szerveztek. A házaspár Újszászra való letelepedése első pillanatától kezdve a mai napig is folyamatosan dokumentálja a város történéseit, életét képekben, írásban, albumba foglalva. Ez csak néhány dolog abból, amivel a diákok életét meghatározó irányba terelték, példaképükké váltak.

Tanítói magatartásuk, emberi értékeik alapján méltók a kitüntetésre.

 

2008: Földi Imre

 

 

Földi Imre 1926. október 3-án született Újszászon. Az elemi iskola elvégzése után kereskedőtanonc, majd kereskedősegéd volt. A katonai szolgálatot követően, 1945-ben nevelőapjának segített a földművelésben. 1946-ban került Újszász Község Elöljáróságához, és 40 évig itt, illetve az 1950-ben alakult helyi tanácsnál dolgozott megszakítás nélkül.

Aktív pályafutása alatt rendszeresen tanult, képezte magát. Földi Imrét először adóigazgatással kapcsolatos feladatokkal bízták meg. Nehéz és hálátlan feladat volt ez, hiszen az akkori történelmi időszakban az adóigazgatással felmerülő munka nem sok sikert jelenthetett számára. Becsülendő, hogy e nehéz helyzetben is ember tudott maradni, munkáját szolgálatnak tekintette, nem felejtette el a kisemberekhez való tartozását. Volt adócsoport-vezető, igazgatási csoportvezető. Munkája során nagy szakmai felkészültségről, segítőkészségről, erkölcsi tisztaságról tett tanúbizonyságot. Munkatársai elismerték tudását, szerették, tisztelték. A lakosság nagy többsége is elfogadta, megértette tevékenységét, és bizalommal fordult hozzá. Hosszú pályafutása alatt jelentős volt a közéleti tevékenysége is, több társadalmi tisztséget töltött be. Évekig a helyi tűzoltó egyesület titkára, önkéntes rendőr, Áfész felügyelő bizottsági tag és a Szabadság Vadásztársaság titkára volt.

1986-ban vonult nyugállományba.

Munkáját mindenkor az elhivatottság, az önzetlen segíteni akarás, a közélet tisztaságának szem előtt tartása jellemezte. Ezt kérte, sőt elvárta kollégáitól is. Földi Imre munkájáért az erkölcsi elismerésen túl számos kitüntetésben részesült. Példamutató embersége és sokszínű közéleti tevékenysége elismeréseként Pro Urbe Újszász Díj kitüntetésben részesült.

 

2008: Rácz Lajos

 

 

Rácz Lajos 1951-ben a Békés megyei Kunágotán született. Az általános és a középiskolát Budapesten végezte el. 1972-ben Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán épületgépész diplomát szerzett. Mérnökként a Csőszerelőipari Vállalatnál dolgozott Budapesten.

1973-ban elhívást kapott Istentől a teljes idejű szolgálatra. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Református Teológiai Akadémián végezte el. Ott ismerkedett meg jövendőbeli feleségével, Pánczél Mártával, akivel 1977-ben kötött házasságot. Az akadémia elvégzése után Budapesten, Zuglóban volt beosztott lelkész.

30 éve, 1978 júniusától élnek és szolgálnak lelkészként Újszászon. Megbízatásuk három kisvárosra és tizenhárom egyéb településre terjed ki. A városi és a vidéki oktatási intézményekben hitoktatóként tanítanak.

Rácz Lajos 1990 óta a Felekezetközi Imaközösség koordinátora. Számos nemzeti és nemzetközi keresztyén konferencia szervezője, társelnöke, munkatársa volt. 1992-ben, Brüsszelben alapító tagja volt az Európai Imaláncnak. 1995-ben, Szöulban a Világmissziós Kongresszuson képviselte Magyarországot. A lelki gondozásban tevékenykedő nemzetközi Ellel Ministries szolgálat tanácsadója. Az Országházban és más országos közhivatalban megtartott imakonferenciák résztvevője volt. 2007-ben New Yorkban, az ENSZ székházban megtartott imakonferencián képviselte Magyarországot.

1993-2006 között kezdeményezője, kivitelezője volt a református templom építésének, a parókia bővítésének. A közösségi ház építése pedig folyamatban van.

Aktív közéleti tevékenységet folytat. Az előző ciklusban tagja volt a városi önkormányzat oktatási, kulturális és sport bizottságának és a megyei önkormányzat szakbizottságának. A kulturális, oktatási, vallási és erkölcsi kérdéseken túl számos alkalommal városfejlesztési kérdésekben is előterjesztette javaslatait.

Aktívan részt vesz a város szociális munkájában. Nemzetközi kapcsolatait a város javára kamatoztatva holland, svájci és francia segélyszervezetekkel együttműködve segíti a város szociális és oktatási intézményeit és a rászoruló újszásziakat.

 

2007: Babos János

 

 

Babos János 1955-ben kezdte pályafutását Újszászon, az általános iskolában. 1964-ig tanítóként, majd 1974-től igazgatóhelyettesi munkakörben, 1992-től pedig nyugdíjba vonulásáig iskolaigazgatóként dolgozott.

Közel négy évtizedig tartó pedagógiai munkáját nagy hozzáértéssel, felkészültséggel végezte. Tanári és vezetői tevékenységét egyaránt meghatározta a pálya iránti elkötelezettsége. Szigorú és igazságos mércét állított tanítványai és tanártársai számára. Tette mindezt úgy, hogy saját magával szemben is maximalista volt.

Sokirányú vezetői feladatai mellett nagy figyelmet fordított az oktatás korszerűsítésére. Réges-régen kiépítette az iskolarádió-hálózatot, elsőként oktatott informatikát fakultációs órakeretben akkor, amikor más iskolákban még csak fényképről ismerték a számítógépet. Fiatal tanár korától kezdve élt-halt a közösségért. Csapatvezetőként számtalan nyári tábort szervezett a gyerekeknek, s a felnőttek közösségi tevékenységében is jelentős részt vállalt. Volt tanácstag, majd a rendszerváltást követően önkormányzati képviselő. Oszlopos tagja volt az Újszászi Híradó szerkesztőségének, s kezdetben az oktatási bizottság vezetőjeként tevékenykedett.

Okos, bölcs tanácsaival mindmáig segítséget nyújt iskolai vagy akár városi gondok kapcsán.

 

2007: Kovács Nándor

 

 

Kovács Nándor 1961-ben született Tapolcán. 1985-ben, mint villamosmérnök végzett a budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1989-ben mérnöktanárként kezdett tanítani az újszászi középiskolában. 1995-ben informatika tanári diplomát szerzett. A fizika, a matematika, a műszaki rajz és a számítástechnika tanítása mellett filmklubot, vetélkedőket szervezett a diákoknak, és 10 éven át iskolaújság szerkesztésében is tevékenykedett.

Tizenhét éve, a kezdetek óta az Újszászi Híradó tördelőszerkesztője, a szerkesztőség alapító tagja. A szerkesztést saját lapterv-készítő programjával segíti. A tördelés mellett rendszeresen fotózik is a Híradó számára. 2002. óta a Tájékoztatási és Pr. Bizottság tagja.

Több honlap létrehozója, a helyi művészek támogatója.

Jelentős az informatika népszerűsítésében, terjesztésben végzett munkája. Informatikai tanfolyamok szervezője, oktatója. Nagyon sok diák és felnőtt - többek között az általános- és középiskolai tanárok jó része - neki köszönheti e területen szerzett tudását.

Számtalan újszászi szórólap, plakát, meghívó önzetlen készítője. Turza Ferenc verseskötetének, a Középiskola évkönyvének és a Szemelvények az újszászi vasutasok életéből című kiadványoknak is ő volt a tördelője.

Ha a számítástechnika területén segítségre volt valakinek szüksége, ha tehette, munkája és három gyermeke nevelése mellett mindig rendelkezésre állt. Intézmények, magánszemélyek és civil szervezetek sokat köszönhetnek neki.

 

2006: Bodnárné Szabó Gabriella nyugalmazott iskolaigazgató

1946-ban született Újszászon. 1975-ben szerzett tanítói képesítést. Kezdetektől fogva elhivatottság jellemezte pedagógiai munkáját. A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, az egyénre szabott sokoldalú képességfejlesztés vezérelveit követte. Kiemelkedő módszertani ismeretekkel rendelkezett a nyelv, az irodalom és a kommunikáció területén. Éveken át népszerűsítette a Zsolnai programot a Tanítók Nyári Akadémiáján, közel egy évtizedig szaktanácsadóként dolgozott a megyei pedagógiai intézet alkalmazásában. 1992-től a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese, 1995-től igazgatója volt. Kitartással, felelősséggel dolgozott az intézmény működtetéséért, a tanulókért, kollégáiért. Vezetői szemléletét a humánum, a demokrácia jellemezte. Kiemelt figyelmet fordított a tehetséggondozásra. Az esélybiztosítás sokrétű munkáját, az integrációs felkészítést átfogta, irányította.

Alapító tagja és 2004 óta elnöke az Együtt Újszászért Egyesületnek. Elkötelezetten dolgozik a város értékeinek megóvásáért, gazdagításáért, a hátrányt szenvedők életminőségének javításáért.

 

2006: Dr. Cseh Gábor állatorvos

 

 

1935-ben született Zagyvarékason. 1959-ben szerzett diplomát az Állatorvos-tudományi Egyeteme. 1959-től két éven át Tiszapüspökiben látta el a körzeti állatorvosi teendőket. Újszászon 1962 óta dolgozik. A kezdetekben körzeti állatorvosként, majd 1982-től 1992-ig a Szabadság Termelőszövetkezet üzemi állatorvosaként dolgozott. Jelenleg nyugdíjasként praktizál.

Újszász állategészségügyi közigazgatási teendőit, termelőszövetkezetének és háztáji gazdaságainak állategészségügyi ellátását több mint 30 éven keresztül magas szakmai színvonalon végezte. Kiemelkedő járványügyi illetve megelőzési tevékenységet folytatott. Sokat tett a gümőkór, illetve a száj- és körömfájás megelőzése, gyógyítása érdekében.

Újszász vadgazdálkodásban jelentős szerepet vállalt. 1982-től 2002-ig a helyi Szabadság Vadásztársaság elnöke volt.

Dr. Cseh Gábor aktív közéleti tevékenységet folytatott. 1963-tól 1990-ig tanácstagként, 1985-től 1990-ig a Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjaként segítette Újszász fejlődését. Különösen az artézi kút programot valamint az út és járdaépítéseket tekintette szívügyének. 1963-tól 1990-ig az újszászi ÁFÉSZ Igazgatóságának tagjaként is tevékenykedett.

 

2005: Csiki Pál előadóművész

 

 

1936-ban született Komáromban. Egy kis erdélyi kitérő után, 1948-ban költözött családja Újszászra. Ifjúkorától áll színpadon. Az 1950-es években a népszerű színjátszó-kör lelkes tagjaként szórakoztatta a közönséget, később énekesként önállóan lépett fel. Több mint ötven éve énekel népdalokat, magyarnótákat, operetteket. 1974-ben lett hivatásos előadóművész. Bejárta az egész országot, sőt külföldi szereplésekre is hívták. Járt többek között Romániában, Németországban, Szlovákiában is.

Mégis legszívesebben az újszásziaknak énekel. Minden felkérést elfogad, sokszor önzetlenül vállalva a feladatot. A hatvan éves születésnapjára rendezett gálaműsor zsúfolásig telt házat vonzott, mert az újszásziak tisztelik, szeretik. Számtalanszor szórakoztatta a szociális otthon és a Kastély Otthon lakóit, mert fontosnak tartja, hogy örömet szerezzen az idős, beteg embereknek. Jász-Nagykun Szolnok megye majd’ minden szociális otthonában vállalt már ezért fellépést.

A kollégák is tisztelik, becsülik. 2003-ban több megyebeli énekessel együtt szűkebb pátriánk, a Jászság hagyományainak ápolása céljából hangkazettát jelenttettek meg. Büszkék vagyunk arra, hogy Újszászt Csiki Pál képviseli a Jászkunsági gyerek vagyok című kazettán.

Talán kevesen tudják, de Csiki Pál szövegíróként is tevékenykedik. Több mesejáték szövegét írta meg a szolnoki Lurkó Színpad számára.

Előadóművészi pályája mellett 1996-ban felvállalt egy nem kis feladatot, a Százszorszép Népdalkör vezetését. Így Csiki Pál nemcsak előadóművészként, hanem az egyre sikeresebben szereplő népdalkör segítségével is öregbíti városunk hírnevét.

 

2005: Lovász Dániel nyugalmazott termelőszövetkezeti elnök

 

 

1931-ben született Kunhegyesen, gazdálkodó családban. 1949-ben kezdett dolgozni a Lászlómajori Állami Gazdaságban. Kisállattenyésztői oklevelet szerzett, majd telepvezető lett a Kenderesszigeti Állami Gazdaságban. Közben megszerezte az agrármérnöki diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1951-52-ben a Karcag – Tilalmasi Állami Gazdaság igazgatója volt, innen került be a megyei apparátusba, ahol 1969-ig tevékenykedett.

1969-ben lett az újszászi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. Irányításával kiemelkedő eredményeket értek el mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés területén. A termelőszövetkezet 20 éven át 700 családnak biztosított tartós munkát. A háztáji gazdaságok is jelentős jövedelmet biztosítottak.

A gazdaság a megyében elsőnek vezette be női dolgozóinak a rendszeres egészségügyi szűrést. 200 családnak biztosított rendszeresen családi segélyeket, vagy egészítette ki az alacsony nyugdíjakat. Vezetése alatt a szövetkezet ötször nyerte el a kiváló Termelőszövetkezeti címet, országos szinten az élmezőnybe tartozott. Munkáját sok állami és szövetkezeti kitüntetéssel ismerték el.

A tagokon kívül gondja volt a településre is. Közreműködött a vízhálózat teljes kiépítésében. Javaslata alapján kezdődött meg Újszászon– a termelőszövetkezet energiarendszerének korszerűsítéséhez kapcsolódóan – a gázhálózat kiépítése. Az I. számú üzemegységben létesített bázisról átadó építésével került a gáz a településre. Ebben a munkában társra talált Nagy József, Rózsa Imre és Varga Jánosné személyében. A termelőszövetkezet erőgépei rendszeresen részt vettek a község rendezésében, szépítésében, autóbuszai szállították a kulturális és sportesemények résztvevőit.

A termelőszövetkezet vezetése az Áfész-szel és a takarékszövetkezettel karöltve indította be a településen a szövetkezeti társasházak építését.

Kezdeményezésére jött létre a jelenleg is működő Kertbarát Kör, melynek célja a szakmai segítségnyújtás.

Nyugdíjba vonulásától, 1990-től 5 éven keresztül a Cukorrépatermesztők Országos Egyesületének alapítója és ügyvezető igazgatója volt.
1992-ben a földtulajdonosok megválasztották a Földkiadó Bizottság elnökének. Vezetésével hibamentesen, közmegelégedésre ment végbe a földtulajdonok rendezése.

Lovász Dániel tevékenységét, eredményeit felesége támogatásával érte el, aki 53 éven keresztül minden téren mellette állt.

 

2004: Kovács György nyugalmazott köztisztviselő

 

 

Kovács György Szolnokon született. 1962-től nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig a polgármesteri hivatal építési előadója, főelőadója volt.

A hivatalban eltöltött 33 év alatt szoros kapcsolatban állt a település lakóival. Szakmai tapasztalatát mindenki elismerte. Ezért is szervezte ő még a tanácsi rendszerben a társadalmi munkákat, amiért többször kitüntették.

A 33 év alatt sok-sok középület, lakóház épült Újszászon. Az ebből fakadó építésügyi feladatok ellátásához kerékpárjával rótta az utakat. Kapcsolatot tartott kivitelezővel, tulajdonossal, szomszéddal, akik szakmai tanácsát elfogadták, betartották.

Munkáját rendkívül precízen, a mindenkori előírások betartásával végezte. Nem lehetett megvesztegetni, eltéríteni az egyenes úttól, ami alaptermészete és adottsága. Munkatársaival rendkívül jó kapcsolatot tudott kialakítani, melyhez sziporkázó humora, víg kedélye társult.

Újszász labdarúgásának ismert alakja. Hosszú évekig játékosként, majd edzőként segítette a labdarúgócsapatot. Ha valahol labda pattog, ott megjelenik Kovács György is. A labdarúgáson kívül csaknem minden sportág rendezvényein, versenyein jelen van.

A város közéletének egyik meghatározója volt. Két ciklusban képviselőként, 1994-től 1998-ig az önkormányzat alpolgármestereként segítette a testület munkáját.

 

2004: Nagy Béla nyugalmazott tanár

 

 

Nagy Béla Újszászon született. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban tért vissza Újszászra a szegedi pedagógiai főiskoláról matematika - fizika szakos tanárként.

1960-tól 1996-ig, nyugállományba vonulásáig oktatta, nevelte eredményesen a tanulókat.

Már 1960-ban megszervezte az iskolai fotószakkört, majd a művelődési házban tanított meg nagyon sok újszászit a fotózás fortélyaira, akik közül sokan országos pályázatokra is eljutottak. Nemcsak tanította, hanem szenvedélyesen művelte is a fotózást. Megörökítette Újszász elmúlt ötven évét. Archívuma felbecsülhetetlen értékeket rejt.

1990-ben az Újszászi Híradó szerkesztőségének alapító tagja, hat éven át a város eseményeit megörökítő fotósa volt. Fényképész tevékenységét 1996-ban gyűjteményes kiállításban foglalta össze.

Sporttevékenysége, sportszervező tevékenysége is kiemelkedő. Az 1950-es években az újszászi asztalitenisz csapat szervezője, éljátékosa, később a csapat edzője. Edzéseit 70-80 gyerek látogatta. Szívós munkával megszerezte az asztalokat, ütőket is. Versenyzői sorozatban nyerték a megyei versenyeket. A pingpongozás népszerűsítésére az iskola udvarára beton asztalokat készíttetett, sőt községi, szülői összefogással betonozott sportpályát épített. Ez lett a mai aszfaltozott pálya alapja.

Számos alkalommal kapott társadalmi munkájáért elismerést. 1982-ben kiváló munkáért kitüntetésben, 1993-ban a Magyar Asztalitenisz Szövetségtől Az asztalitenisz sportért kitüntetésben részesült.

 

2003: Diószegi Sándorné testnevelő tanár

 

 

1966-ban került az Újszászi Gimnáziumba, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

Lelkes testnevelő tanárként különböző sportágakban versenyeztette diákjait, leány tornász csapatot szervezett, amely éveken át kimagasló eredményeket ért el. Példája nyomán több tanítványa lett testnevelő tanár.

Igazgatóhelyettesként, megbízott majd megválasztott igazgatóként vezette és irányította az Újszászi Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiuma sokszínű életét és munkáját. Vezetőként mindig a gondosság, a pontosság, az iskola érdekeinek érvényesítése vezette. Munkatársaival, a szülőkkel és a diákokkal szemben mindig figyelmes, korrekt, humánus magatartást tanúsított.

Jelentős személyisége volt Újszász társadalmi életének is. Sok minden iránt fogékonyan, több területen is hasznára tudott lenni a városnak.

Tevékenyen részt vett Újszász sportjának szervezésében, fejlesztésében. Lelkesen támogatta, szervezte, segítette a szabadidősport rendezvényeket.

 

2003: Dr. Ördög Lajos nyugalmazott háziorvos

 

 

A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után, 1968-ban került Újszászra. Munkáját a segítőkészség és az empátia jellemezte. Betegei tisztelték, szerették, hiszen ott volt a gyerekek születésekor, az idősek utolsó perceiben, ismerte örömüket, bánatukat, testi-lelki betegségüket.

Tevékenyen részt vett a település Egészségügyi és Szociális Bizottságának munkájában, igyekezett segíteni a lakosság szociális helyzetének javításában. Évtizedeken keresztül végezte a terhes gondozást, a gyermekek bölcsődei felülvizsgálatát.

Az Időskorúak Szociális Otthonában folytatott munkáját az idős emberek önzetlen szeretete, gyógyulásukba vetett hite jellemezte.

Kimagasló orvosi tevékenységét többször is elismerték, számára azonban a legnagyobb kitüntetést mindig betegei gyógyulása jelentette.

Harminckét éven keresztül munkálkodott betegei javára, gyógyulásuk érdekében mindig tudása legjavát adva.

 

2003: Vincze Zoltánné védőnő

 

 

1964-ben került Újszászra. Közel negyven évet töltött el az egészségügy szolgálatában, melynek során mindvégig terjedelmes védőnői körzetet kellett ellátnia.

A gyermekekkel és a felnőttekkel való bánásmód mestere volt. A terhes anyákat, csecsemőket mindig kedvesen, nagy szeretettel és türelemmel fogadta, és intézte felmerülő problémáikat, hiszen tudta, hogy az ember legféltettebb kincse a gyermek.

Munkatársai is becsülték korrekt magatartásáért, kollegiális, segítőkész munkájáért.

Sokszor esőben-sárban, hőségben-fagyban tett látogatásai alkalmával nemcsak a családok egészségügyi, hanem sokszor más természetű problémáit is meghallgatta, s azokban igyekezett segíteni, vagy legalább megnyugtató tanácsokat adni.

Éveken át tagja volt több egészségügyi szervezetben munkálkodott. Nemzedékeket gondozott, segített.

 

2002: Fehér János a Városi tornacsarnok vezetője

 

 

Friss agrár diplomásként 1976-ban költözött Újszászra, és kezdett el dolgozni a helyi tsz-ben. Rögtön bekapcsolódott a sportéletbe, a tömegsport szervezésébe. 1982-ben az újszászi sportkör elnökévé választották. Számtalan helyi sportrendezvény fűződik a nevéhez. Vezetésével Újszász bekapcsolódott az olimpiai ötpróba akcióba, melynek keretében sokszor 300 gyermek és felnőtt vett részt egy-egy futóversenyen vagy kerékpártúrán. Sok újszászival kedveltette meg a triatlon és duatlon sportágat is.

Kezdeményezője volt a Tornacsarnok megépítésének, melynek 1992-ben vezetője lett. Az ő nevéhez fűződik a lábtoll-labdázás magyarországi elterjesztése, a Magyar Lábtoll-labda Szövetség megalakítása, amelynek főtitkára. Alapító tagja és alelnöke a Nemzetközi Lábtoll-labda Szövetségnek. Sikeres sportdiplomáciai munkája eredményeként 2000-ben Újszászon rendezték meg az I. Lábtoll-labda Világbajnokságot, ezáltal több európai és ázsiai orszába jutott el városunk jó híre.

Több helyi egyesület tagja, 1989 óta önkormányzati képviselő. Fő feladatának tekintette a helyi újság, az Újszászi Híradó létrehozását, amelynek 12 évig volt felelős szerkesztője.

 

2002: Nagy Albert nyugdíjas kertész

 

 

1909-ben született Újszászon. Édesapja kertész volt. Ő is megszerette ezt a szakmát, és végzett kertészként a szászbereki uradalomban kezdett el dolgozni. Szíve azonban hazahozta Újszászra. A Kontinentál Rt Angol Bank kirendeltségének alkalmazásában főkertész lett abban a kastélyban, amelyik ma az Időskorúak Szociális Otthona. 200 melegágyban konyhai növényeket, a virágházban virágokat termesztett.

A II. világháborúban hadifogságba esett. Kertészeti tudása ott is segített rajta, mert kertészetben dolgozhatott. Hazaérkezése után, 1948-ban mint magánkertész koszorúkötésbe, majd virág és zöldségfélék termesztésébe kezdett.

1964-ben Újszász Község Tanácsának lett a főkertésze. Nevéhez fűződik a község fásítása, virágosítása, a lakosság őszinte megelégedésére. Harminc éves munkaviszony után, 1990-ben ment nyugdíjba.

A virágházban érzi jól magát, mert egy életen át folytatott szakma, a kertészkedés szeretete még most is benne él.

 

2002: Nász Imre nyugalmazott általános iskolai igazgató

 

 

Az 1963-64-es tanévben került Újszászra, és kezdte igazgatóhelyettesként munkáját az általános iskolában, mely később általános iskola és gimnáziummá vált. Nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy a gimnázium önálló intézmény lehessen.

1972-ben a nagykerti iskolával egyesített általános iskola igazgatójává nevezték ki. Ezt a munkát 20 évig látta el. Fő feladatának a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelését tekintette. Ebben az időben vezették be az idegen nyelv szakosított tanítását, több új oktatási módszert, fakultációt, számítástechnikai ismeretek oktatását. Iskolai könyvtárat hozott létre, fejlesztette a napközi otthont.

Két tanteremmel bővült a Bajcsy úti iskola. Szakköri terem, a KRESZ-park, korszerű sportpálya épült a Nagykertben. Támogatta a tanulmányi versenyeket és az új módszerek meghonosítására vállalkozó kollégákat. Szívén viselte a tanulóifjúság szabadidejének hasznos eltöltését. Személyes közreműködésével is segítette az ifjúsági mozgalom munkáját, a parkerdei tábor kialakítását, a táboroztatást. 1992-ben vonult nyugdíjba.

A mai napig aktívan részt vesz Újszász közéletében. 1972-ben megalakította az újszászi Horgász Egyesületet, melynek több ciklusban elnöke is volt. Részt vett a tornacsarnok felépítésében, az e célból létrehozott alapítvány kuratóriumi elnöke. 1998-ban megszervezte a városi Polgárőr Egyesületet, melynek jelenleg is ügyvezető elnöke.

 

2002: Turza Ferenc festő

 

 

Újszászon született. Festői tehetsége már gyermekkorában kitűnt, mégis más pályát választott. Később tanult csak tudatosan több neves festőnél rajzot és festészetet. Tagja lett több alkotóközösségnek és galériának. Így a Zichy Galériának, a Független Magyar Szalonnak, a Pirschel Galériának és az ARTEX-nek. Többször vállalt munkát művészeti szakkörökben és irányított alkotóköröket. Több száz képet festett és sok-sok kiállításon szerepelt velük országszerte és itt Újszászon. Műveinek egy része közintézmények termeit díszíti, másokkal helyi alapítványokat támogatott, vagy versenyek díjazására ajánlott fel. Eljutottak képei külföldre is. Ezek a festmények elvitték magukkal a Zagyvának, Újszász környékének és az Alföldnek a szépségét, színeit.

A festészet mellett szobrászattal és versírással is foglalkozik. Szobraival bőkezűen bánt. Az iskoláknak és a városnak ajánlotta fel őket.

Segíti a kezdő amatőr alkotókat, az iskolai művészeti nevelést, és szerepet vállal a közélet más területein is. Sokrétű tevékenységével közmegbecsülést váltott ki.

 

2001: Mandula József plébános

 

 

1975-ben került Újszászra, s itt volt plébános 1990-ig. Ezalatt a 15 év alatt igen sokat tett Újszászért, Újszász lakóiért mint szervező, mint kétkezi munkás és mint a hívők lelki atyja.

A temetőben megépítette az új ravatalozót, bevezettette a vizet. A templom belső felújítása, megszépítése is az ő tevékenységének köszönhető. Megoldotta a fűtést, a víz, a gáz bevezetését. Neki köszönhető, hogy megépült a kántorház, elkezdődött a templomtető felújítása, bár ezt a munkát már nem ő fejezte be.

Ezeken a kézzelfogható dolgokon túlmenően emberi példamutatása, kedvessége, az elesettek támogatása, lelki vigasztalása sokkal-sokkal többet jelentett, és még most is érezhető nyomokat hagyott a lelkekben. A betegeket, mozgásukban korlátozottakat rendszeresen látogatta. Meglátogatta a betegeket a kórházban is, akár hívők voltak, akár nem.

Összefogta a fiatalokat, hozzájárult zenei műveltségük fejlesztéshez, segítette őket a tanulásban.

Szertartásai messze környéken színvonalban kiemelkedőek voltak, akár esküvőről, akár temetésről legyen szó. Olyan empátiával rendelkezett, hogy a szertartás résztvevői érezhették, az ünnepség egyedi, csak nekik szól. Tevékenységét az őszinteség hatotta át.

 

2001: Nagy József nyugalmazott tanácselnök

 

 

Újszászon született, első munkahelye az újszászi községháza volt. Kis kitérővel innen is ment nyugdíjba. 1949-től végigjárta a köztisztviselői ranglétrát, és 1968-ban lett tanácselnök.

A szó igazi értelmében a közszolgálat dolgozója volt. Járta a települést, felügyelte a járdaépítést, gyakran tevőlegesen is részt vett benne. Kiemelkedő volt a társadalmi munka szervezésében, irányításában végzett tevékenysége. Sok kilométer út, járda készült el ennek eredményeként.

Bevezette a "Tiszta udvar, rendes ház" mozgalmat, és a község szépítésére, a közterületek rendbetételére is figyelmet fordított.

Nevéhez fűződik az artézi kút fúrása, majd a vízvezeték-, a gáz- és a telefonhálózat kiépítése. Olcsó építési telkek kialakításával támogatta az építkezőket, a községben letelepülni kívánókat.

Segítségével épült 1972-ben a gimnázium, az új bölcsőde, bővült az óvoda. Telek biztosításával közreműködött a gyógyszertár, az Áfész, a Takarékszövetkezet fejlesztésében.

Az ő munkájának is köszönhető, hogy Újszász 1970-ben nagyközségi rangra emelkedett. Kivívta a lakosság többségének bizalmát, munkatársai tiszteletét. Többször elismerték eredményes munkáját. 1990. évi nyugdíjba vonulása előtt a Munka érdemrend arany fokozatát vehette át. Szívügyének tekintette a sportegyesület, főképpen a labdarúgó-szakosztály működési feltételeinek biztosítását. Sport érdeméremmel ismerték el ezt a tevékenységét.

Nyugdíjba vonulása után sem szakadt meg jó kapcsolata a város lakóival. Több civil szervezetnek is aktív tagja.

 

2000: Dr. Nemes József háziorvos

 

 

1959-től mint körzeti orvos, majd körzeti főorvos, 1994-től mint vállalkozó háziorvos kiemelkedő tevékenységet végzett Újszászon az egészségügyi ellátás területén. Évtizedekig tagja volt a település mindenkori vezető testületének.

Tevékenysége eredményeként jött létre a szervezett anya- és csecsemővédelem, az iskolaorvosi szolgálat, majd a kiterjesztett beteggondozói szolgálat. Javasolta és szorgalmazta az időskorúak házi gondozásának biztosítását. Önként vállalt szerepet az egészségügyi kultúra terjesztésében, a lakosság felvilágosításában.

Kétszer kapta meg az "Újszász községért" elismerő plakettet, majd 2000-ben megkapta az egészségügyi miniszter Pro Sanitate kitüntetését.

Mind szakmai, mind közéleti tevékenységével elnyerte a város lakosságának elismerését és megbecsülését.

 

2000: Szabó Pál Antalné óvónő, a Népi Díszítőművészeti Szakkör vezetője

 

 

Gyermekkorától fogva Újszászon él. 36 évig dolgozott a város óvodáiban, ahol kiemelt figyelmet fordított a kismesterségek tanítására, a néphagyományok, népszokások ápolására.

1984-ben az akkor alakult díszítőművészeti szakkör élére került. Mindig gondosan ügyelt arra, hogy az elkészült munkák igényesek legyenek, motívumaikban, anyagaikban, színeikben az eredetit kövessék. Számtalan kiállítás bizonyítja, hogy fáradozása eredményes. Neki magának és több szakköri tagnak szép számmal vannak zsűrizett hímzései.

Évekig kutatta kutatja a jász hímzés eredetét, a szűcshímzéseket, melynek eredménye könyv formájában is megjelent. Nemcsak hímez, tanít, ír, hanem mintákat is tervez, a szakköri tagokkal együtt országszerte kézműves bemutatókat tart. Ezáltal a népi kultúra terjesztésén túl elviszik városunk hírnevét is.

2002-ben elnyerte a népi iparművész címet.

 

018: Molnár Péter Újszász Város Posztumusz Díszpolgári Cím

 

 

Molnár Péter 1951-ben született Újszászon, egyszerű munkásemberek negyedik gyermekeként. Tanulmányait Újszászon végezte, kitűnő eredménnyel. 1969-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Szegedi Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára. Diplomáját 1974-ben szerezte meg, mint üzemmérnök, majd másoddiplomáját, mint szakmérnök, Győrben kapta meg.

1972-ben házasságot kötött Gáspár Erikával. Két fiuk született: Péter és Attila.

Molnár Péter már fiatal korában is meghatározó személyiség volt. Minden téren kitűnt a tömegből. Szerette a sportot, a zenét és a közösségi létet. Tett is érte az ifjúság javára. Polgármesterként tagja volt az UVVSE elnökségének, és részt vett Újszász sportéletének irányításában.

Iskolái elvégzése után először a vasútnál helyezkedett el, majd építésvezető mérnök lett. Később a Jászkun Volán munkatársaként dolgozott. A rendszerváltás után feleségével vállalkozásba kezdtek. Tíz év után úgy döntött, hogy szülővárosának szenteli életét. Először mint képviselő, 2002-től mint polgármester dolgozott Újszász felvirágoztatásán. Tizenhat évig volt Újszász polgármestere.

A város érdekeit mindig szem előtt tartotta. Családján kívül szinte mindent ennek rendelt alá.

Elveihez mindig hű maradt. Munkáját maximálisan odafigyelve, precízen végezte. Munkatársait elismerte, megbecsülte, a szeretet vezérelte minden tevékenységében.

A saját álmait soha nem hangsúlyozta. Akkor volt boldog, ha másokat azzá tudott tenni. Munkássága alatt épült óvoda, iskola, út, kút, járda, játszótér és számtalan más beruházás is megvalósult.

Példa értékű, amilyen szoros kapcsolatban volt a lakossággal. Bárki bármilyen gondját megoszthatta vele. Mindenkinek igyekezett segíteni. Életpályája példaértékű, tiszteletre méltó. Szívvel-lélekkel élt és küzdött családjáért és a város fejlődéséért.

 

2017: Vargáné Király Ildikó

Vargáné Király Ildikó Újszász szülötte. Itt járt általános iskolába, és itt érettségizett 1977-ben. Középiskolás tanulmányai alapozták meg pályaválasztását. A gimnázium tornászcsapatának egyik legjobb tornásza volt, így egyenes út vezetett az egri tanárképző főiskola biológia-testnevelés szakára.

Pedagógus pályáját 1981-ben kezdte Újszászon az általános iskolában. Nagy lelkesedéssel dolgozott tanárként, osztályfőnökként. Kiváló szervezőképessége már itt is megmutatkozott. Munkája mellett 1988-ban gyógy-testnevelőtanári képesítést szerzett. Példaképének tekintette gimnáziumi testnevelőit, Diószegi Sándort és Diószegi Sándornét. Tizenhat év után abba az intézménybe igazolt át, ahol a testnevelő tanári munkájához tőlük inspirációt kapott: 1997-ben az újszászi középiskola nevelőtestületének tagja lett. Örömmel kapcsolódott be az iskola rendezvényeibe. Szervezte a 24 órás kosárlabda-bajnokságokat, a Mikulás kupát, megyei sportrendezvényekre vitte tanítványait. Az iskola diákönkormányzatának több évig volt patronáló tanára. Bensőséges hangulatú karácsonyi műsorokat készített diákjaival. Ildikónak volt érzéke ahhoz, hogyan lehet közösséggé kovácsolni a körülötte élőket. Szívesen fogta össze a lelkes, vállalkozó kedvű kollegákat egy-egy farsangi jelenet kedvéért, szervezte a karácsonyi pedagógus összejöveteleket. Jó kedve, életszeretete mindenkit lelkesített.

A tanári pálya számára a mindenkori tanulást, fejlődést és a rábízottak fejlesztését jelentette. 2000-ben a Semmelweis Egyetemen testnevelő tanári, majd 2001-ben aerobik edzői képesítést szerzett. Sokszor 30-an is tornáztak vele az esti aerobik-edzéseken. Mosolyával, szép mozgásával mindenkit be tudott vonni a mozgás örömébe.

Tanítványaival is jó kapcsolatra törekedett. Számára a gyerekek egyenként is fontosak voltak. Szeretett volna segíteni, kereste a megoldásokat. Mert tisztelte az embert, az emberi életet. Küzdött az egészségért, és másokat is erre buzdított. És küzdött betegsége idején a saját életéért is.  

A jövő nemzedéke iránti elkötelezett pedagógiai munkája, egészségre, sportok iránti szeretetre nevelő tevékenysége elismeréseként méltó a díjra.

 

2012: Gál János nyugalmazott tanácselnök

 

Gál János lánya

 

Újszász város Önkormányzata, Gál János nyugalmazott tanácselnököt városunk lakossága érdekében végzett, több évtizeden át tartó, magas színvonalú közéleti munkája elismeréséül Poszthumus Pro Urbe Újszász Díjban részesíti.

Gál János szegény zagyvarékasi családba született 1909-ben. Heten voltak testvérek, hamar árvaságra jutottak. Édesapjuk az I. világháborúban elesett, édesanyjuk is fiatalon elhunyt. Gál Jánost idősebb testvére vette magához. Gyermekként kemény munkára fogták, iskolába nemigen járhatott, noha értelme, logikus, természetes észjárása korán megmutatkozott. Fiatalon, 1931-ben kötött házasságot Nyolc unoka, tizenhat dédunoka és kilenc ükunoka ápolja az 1974-ben elhunyt Gál János emlékét.

Gál János nem válogatott a munkában. Gyakran családjától távol, fizikai idénymunkásként dolgozott. A tanulásról, önképzésről sosem feledkezett meg, szisztematikusan készült, hogy adott esetben nagyobb kihívásoknak is meg tudjon felelni. 1945 figyeltek fel okos, higgadt, logikus érveléseire, kompromisszumkészségére. 1950-ben, megfelelő előképzés után, közigazgatási pályára irányították, így lett 1951-ben Tiszaföldvár VB titkára, majd 1953-tól Újszász VB-elnöke. Rövid megszakítással, 1968 februárjáig, nyugdíjba vonulásáig volt Újszász első embere. Megszerette Újszászt, a település lakosságát, és ez fordítva is így volt.

Nehéz lenne felsorolni mindazt, ami vezetői időszakában megvalósult. Nevéhez fűződik a községi könyvtár 200 kötettel; a 100 férőhelyes óvoda; a Nagykertben öt tantermes iskola; a bölcsőde; két orvosi lakás; körzeti orvosi rendelő; művelődési ház; a 8 tantermes gimnázium; a tárház; a szociális otthon; nőtt a villanyhálózat, a belterületi utak, a kiépített járdák hossza; elkezdődött a település parkosítása; magasba szökött a lakosság társadalmi összefogása, stb.

Gál János, a település fejlesztése érdekében éjt nappallá téve dolgozott. Volt idő, amikor családjával a községi tanács udvarán levő szolgálati lakásban húzódott meg, de olyan időszak is volt, amikor naponta, télen-nyáron kerékpározott Újszász és Zagyvarékas között. A települést naponta gyalog járta.

Munkáját elismerték, többek között kormánykitüntetésben is részesült a tanácsok megalakulásának 20. évfordulóján. De elmondása szerint legfőbb elismerése Újszász lakosságának feléje irányuló tisztelete, megbecsülése volt.

Thomas Mann azt írta: "A történelemmel sok mindent lehet csinálni, de kiradírozni nem."

Gál János munkásságával rászolgált, hogy neve kitörölhetetlenül fennmaradjon Újszász történetében.

 

2011: Bajnai László Posztumusz Pro Urbe Újszász Díj

 

 

Bajnai László vasutas család gyermekeként 1918-ban született Temesváron. A családot kitelepítették, így került Gyöngyösre, ahol a négy polgári, majd gimnáziumi tanulmányai mellett szakmát tanult. Villanyszerelő lett. Első munkahelyén, a gyöngyösi Villamosműveknél elektroműszerészként dolgozott.

A II. világháború alatt több alkalommal is elvitték katonának. Rádiósként szolgált a doni ütközetnél, majd hazakerülve a Dunai Repülőgépgyárban elektroműszerészként teljesített szolgálatot. 1945 elején hadifogságba esett, és Harkovba hurcolták, ahol több mint három évet töltött.

1943-ban kötött házasságot Hegedűs Gizellával. Négy gyermekük született. Valamennyien diplomás emberek lettek.

Bajnai László céltudatos ember volt. Tudta, hogy csak a folyamatos tanulás árán lehet előrelépni. Szakmája gyakorlása mellett különböző tanfolyamokat végzett. Gazdaságtudományi ismereteit Budapesten szerezte a Közgazdasági és Államháztartási Számviteli szakon. Későbbi munkája során erre alapozta tevékenységét, hiszen 1949 szeptemberétől a mátraházai Tüdőszanatórium gondnoka lett 1954-ig. Innen a Kékestetői Állami Gyógyintézetbe helyezték hasonló munkakörbe. Jártasságot szerzett a betegellátás gazdasági vonatkozású területein, melyet a későbbiekben Újszászon kamatoztatott.

1957-ben helyezték Újszászra, hogy a forradalmi események után kifosztott és lerombolt Orczy kastélyból létrehozzon egy Betegek Szociális Otthonát. Az építési munkálatokat felügyelte, és korábban megszerzett egészségügyi ismereteit kamatoztatta az épület céltudatos átalakításában. 1960-ban megnyílt a Betegek Szociális Otthona 100 férőhellyel, melyet 1964-ben újabb 100 férőhely átadása követett.

Bajnai László volt az intézet első igazgatója, szakmai megálmodója. Munkássága 25 éve alatt országosan elismertté tette az intézetet. Magas színvonalú szakmai munkát követelt, mindenekelőtt a gondozottak érdekeit képviselte. Ezért mélységesen tisztelték és szerették őt az ott lakók.

Tekintélyt parancsoló személyisége volt. Tudatosan nevelte és tanította a dolgozókat, így biztosítva a szakmai utánpótlást. Közvetlen és megnyerő egyéniségével példaként állt beosztottjai előtt.

Ismereteit a település közéletében is kamatoztatta. Hosszú éveken keresztül tagja volt a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának. A Hazafias Népfrontban és a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságban is tevékenykedett. A takarékszövetkezet alakulásától ellenőrző bizottsági tag volt.

Az Egészségügyi Szakiskolában, valamint a Marxista Esi Egyetemen szociálpolitikát oktatott. Világnézetét felvállalta, de nem erőltette azt másokra. A szociális szakma országos szervezetében is aktívan részt vett, szaklapokban publikált.

Sokrétű tevékenységéért, példamutató szakmai munkájáért számos kitüntetést kapott. 1975-ben a Munkaérdemrend Arany fokozatát vehette át.

Munkásságának vitathatatlan érdeme a ma is működő Zagyvaparti Idősek Otthona. Nevéhez fűződik településünkön a szociális gondozás magas színvonalú művelése. Mindebben jelentős támogatást kapott családjától, elsősorban feleségétől, aki támogatta, segítette céljai elérésében. 1985-ben nyugdíjba vonultak, Budapestre költöztek. Bajnai László 2003-ban hunyt el.

 

2010: Kerekes József zenész

 

 

Az újszásziak által Pikiként ismert Kerekes József 1950-ben született Újszászon. Kivételes zenei tehetségére már gyermekkorában felfigyeltek szülei, tanárai. Dobolni, később gitározni tanult autodidakta módon, mert vérében volt a zene és a ritmus. Mire leérettségizett az újszászi gimnáziumban, már fúvós, vonós és billentyűs hangszereken is tudott játszani. Számára egyetlen hivatás létezett: a zenei pálya. Ehhez minden segítséget megkapott szüleitől, testvéreitől.

Fiatal zenészként először az újszászi presszó közönségét szórakoztatta színvonalas játékával. Zenei műveltségével, választékos ízlésével hamar a vendégek kedvencévé vált.

1971-ben a művelődési házban megalapította a Fantom zenekart, melynek évekig dalszerzője, dobosa, énekese volt. Máig emlegetik társai és az akkori fiatalok a nagyszerű esteket, amikor Piki és csapata fellépett. A tagok változtak ugyan, de Piki maradt.

Később Szolnokra költözött, és ott folytatta pályafutását. Töretlen hittel, magas színvonalon szórakoztatta a vendégeket Szolnok legjobb éttermeiben, megismertetve velük a kor hazai és külföldi slágereit.

Igazi társas lény volt. Tudását igyekezett átadni másoknak is. Számos zenekar alapítása fűződik a nevéhez: a Piki Group, amelyik szinte minden évben fellépett Újszászon, a Cécó, amelyik a gyerekeket szórakoztatta, a Hozam Beat, az Államtitkárok és a Revival Band, de számos egyéni előadót is segített pályára állni, mint például Judyt, a Groovehouse énekesnőjét.

Szolnok volt ugyan évtizedek óta a lakóhelye, de sohasem feledkezett meg szülőfalujáról, Újszászról, itteni barátairól, ismerőseiről. Ha segítség kellett, mindig készen állt, akár hangosításról, akár fellépésről volt szó. ő szerezte Újszász dalát.

A városi rendezvényeken is részt vett, utoljára 2008-ban, a művelődési ház fennállásának 50. évfordulóján, pedig akkor már súlyos beteg volt.

Olyan maradandó értékeket alkotott, amelyek továbbélnek korosztálya emlékeiben, a mesterükként tisztelt fiatal zenészekben, a kiadott CD-kben.

 

2000: Dr. Csiszér Miklós körzeti orvos

 

 

1946 áprilisában nevezték ki Újszászra községi orvosnak. Ettől kezdve 1975-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan Újszászon dolgozott.

Nagy munkabírású, jól felkészült orvos volt, aki éjjel-nappal a lakosság szolgálatában állt. Volt olyan időszak, amikor Újszász, Szászberek, Zagyvarékas és a környező tanyavilág összes betegét egyedül látta el. A helyi betegeket hóban - fagyban, esőben - sárban gyalogosan, a távolabb lakókat hintón kereste fel. Napi 150-160 beteget kezelt. Szüléseket vezetett, ficamokat rakott helyre, sebeket varrt, fogat húzott.

Igen jelentős az anya- és csecsemővédelemben végzett munkája. A labdarúgócsapat hazai mérkőzésein mindig jelen volt, mint orvos segítette a csapatot. Érces hangú, szókimondó stílusa ellenére mindig érződött az orvosi hivatás és a betegek szeretete.

 

2000: Rózsa Imre középiskolai igazgató

 

 

Az újszászi középiskola alapítója volt. Az 1963-ban két osztállyal induló gimnáziumot 600-700 diákot befogadó sokoldalú intézménnyé fejlesztette. Szívügye volt a szegény, egyszerű gyerekek felzárkóztatása. Ezért mindenre hajlandó volt. Kemény viták, szócsaták árán jól felszerelt, modern kollégiumot hozott létre. Megszervezte a felnőttoktatást is. Több ezer felnőtt neki köszönheti, hogy megszerezhette az érettségit. Minden jó ügy mellett ott bábáskodott, miden jó ügy mellett kiállt.

Számtalan bizottságnak volt az elnöke vagy tagja, és ezekben is hasznos, érdemi munkát végzett, mindig megkeresve, rámutatva a legsürgősebb, legfontosabb tennivalókra. Munkájának elismeréseként ő és iskolája számos kitüntetést kapott. Mindenki szerette, mindenki tisztelte. Neve Újszásszal, az újszászi iskolával és kollégiummal örökre egybeforrt.

 

2019: Udud Róza

 

 

Újszász város Önkormányzata Udud Róza jegyzőt a közigazgatás területén végzett kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkája elismeréséül Szakmai Díjban részesítette. 

Udud Róza 1962-ben született Mezőtúron. Általános iskolai tanulmányait Kétpón kezdte meg, majd Szajolban fejezte be 1976-ban. 

Középiskolai tanulmányait a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta igazgatás-ügyviteli szakon. Az érettségi után Szajol községi tanácsnál kezdett dolgozni, ahol nyaranta már diákként is tevékenykedett.  

1982-ben megkezdte tanulmányait az államigazgatási főiskolán, ahol igazgatás - szervező diplomát szerzett. 

Ezt követően folytatta munkáját Szajolban, az államigazgatásban. 1988-ban született meg gyermeke, Annamária, aki a közgazdaság Tudományi Egyetemen végzett, és szorgalmasan dolgozik vállalkozásában. 

Udud Róza 1990 végétől 2006-ig jegyzőként dolgozott Szajolban. Időközben elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, valamint megszerezte a közigazgatási szakvizsgát. 

2007-től egy évig az OTP Szolnok megyei igazgatóságánál dolgozott, önkormányzati hitelezéssel foglalkozott, de szíve visszahúzta a közigazgatási feladatokhoz.  

2008. február 1. napjától dolgozik Újszász Városi Önkormányzatnál először mint igazgatási osztályvezető, majd aljegyző, és 2014. január 1. napjától mint jegyző. Városunkat már korábban megismerte, hiszen helyettesítőként hosszabb ideig dolgozott településünkön. 

Az idén ünnepelte a közszolgálatban eltöltött 35 éves jubileumát 

Udud Róza nagy szorgalommal, szakmai hozzáértéssel végzi a mindennapok során a munkáját, igyekszik minden kihívásnak, feladatnak eleget tenni.  

Közreműködik a képviselő-testület és annak bizottsága, továbbá a nemzetiségi önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósításában. Szervezi a polgármesteri hivatal munkatársainak munkáját, szakmailag segíti az önkormányzati intézmények feladat-ellátását. A városunkban lakók, a hozzá és a hivatalhoz forduló személyek panaszainak, kéréseinek orvoslását elsődleges feladatának tekinti.  

Újszász városban a közigazgatásban több mint 11 éve végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete szakmai díjban részesíti. 

 

2018: Kerepesiné Bajor Zsuzsanna

 

 

Újszász Város Önkormányzata Kerepesiné Bajor Zsuzsanna mentálhigiénés csoportvezetőt Szakmai Díjban részesíti.

Kerepesiné Bajor Zsuzsanna újszászi lakos 2015 óta dolgozik a Zagyvaparti Idősek Otthonában. Feladata az idősek lelki gondozása, foglalkoztatása, költőpénzük kezelése és a hivatalos ügyek intézése. Mindezek mellett ő szervezi a munkatársak munkaidőn kívüli közös tevékenységét: például kirándulások, főzések.

Tanulmányait a nagykőrösi főiskolán végezte szociális munkásként. Szívügye a szellemileg leépült, demens lakók foglalkoztatása, képességeik szinten tartása, alkalmazva a zene- és színterápiát, valamint a drámajátékot. Adminisztratív képessége kiváló. Kialakított egy dokumentációs rendszert a mentálhigiénés és foglalkoztatás témakörben, amit jó gyakorlatként mutatnak be a megyei kollégáknak.

2017 tavaszán videoklipet készítettek az ellátottakkal begyakorolt rap-ről, ami a YouTube-on is nagy sikert aratott. Ötletszerző és kivitelező egyaránt Zsuzsanna volt. Ezzel nemcsak az intézményt, de Újszászt is népszerűsítették. Tevékenységét a Csillaghíd Alapítvány Lukács Mózes emlékdíjjal ismerte el.

Most Újszász Város elismerésében részesülhet.

 

2018: Bartáné Mucza Tünde

 

 

Iskoláit Újszászon végezte, majd tanítói diplomát szerzett a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. 1983-ban kezdett el tanítani. 1990-től a Vörösmarty Mihály Általános Iskola pedagógusa. Szakkollégiumi képzése a testnevelés, így mindig is fontosnak tartotta a nevelés területén az egészséges életmódot, a testedzést. A különböző sportünnepélyeken, majálisokon sportbemutatókat szervezett.

Munkáját mindig is a folyamatos megújulásra való törekvés, a magas színvonalú munkavégzés, a gyermekszeretet jellemezte. Számtalan továbbképzésen vett részt, újabb diplomát szerzett. Térségünkben jelentős számban élnek cigányok. Őt mindig is érdekelte, hogyan segítheti beilleszkedésüket, ezért jelentkezett romologóiai továbbképzésre. Másoddiplomáját drámapedagógiából szerezte 2005-ben. A Teátrum Művészeti Alapiskolát vezeti. Szakmai fejlődése széleskörű. Számtalan képzésen szerzett újabb ismereteket. A testnevelés szakkollégiumi képesítése, a drámapedagógiai játékos tapasztalatai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy 1995-től az alsós gyermekszervezet vezetőjeként dolgozik. Változatos, színes programok szervezése, a hagyományápolás jellemzi tevékenységét.

2017 óta mesterpedagógus, tanfelügyeleti és minőségi szakértő.

Pedagógusi pályája példaértékű. Sok újszászi köszönheti neki a tudomány, a tanulás szeretetét, az életörömök meglátását, az ahhoz való képességek kialakítását.

Kimagasló szakmai teljesítményével méltán kiérdemli Újszász Város Szakmai Díját.

 

2018: Gyenge Anita

 

 

Gyenge Anita az általános iskolát Újszászon végezte, majd a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium elvégzése után a gödöllői Szent István Egyetemen szerzett gazdasági agrármérnöki diplomát, pénzügy-számviteli szakon.

2006-tól dolgozik az újszászi polgármesteri hivatalban pénzügyi területen, ahol kiemelkedő tevékenységet nyújt elhivatottságával. Magas szintű hozzáértéssel precízen végzi munkáját, kamatoztatja tudását az önkormányzat más területein dolgozó munkatársak számára is.

Szakmai tudását jelzi, hogy a 2010-ben bevezetett új integrált költségvetési szoftvert Újszászon elsőként ő tudta alkalmazni.

Új feladatot adott, hogy az önkormányzat megszüntette költségvetési szervezeteinek gazdasági önállóságát, így minden gazdasági feladat a polgármesteri hivatalhoz került. Az ASP rendszer ismeretében messze felülmúlja kollégái ismereteit.

Mindemellett napra készen végzi a hazai és uniós pályázatok pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Hogy mennyire precízen végzi ezzel kapcsolatos munkáját, arról tanúskodik, hogy az ellenőrzések során egyszer sem tártak fel pénzügyi hibát.

Munkáját rendkívüli elhivatottsággal végzi, szabadidejét is feláldozva. Pénzügyi referensként az államigazgatásban kimagasló szakmai teljesítményéért Újszász Város Szakmai Díjban részesíti.

 

2017: Hegedűs Jánosné

Hegedűs Jánosné Újszászon született 1954-ben. Általános iskolai tanulmányait itt végezte, majd gyors és gépírói bizonyítványt szerzett Budapesten. 1970-től a szolnoki illetékhivatalnál dolgozott gépíróként, iktatóként. Közben érettségi vizsgát tett, és ettől kezdve pályája felfelé ívelt. Az illeték szakterületén előadóként, majd főeladóként végezte munkáját. Szakvizsgát tett. Előbb belső ügyintézői, majd külső területi, ellenőri és revizori munkát látott el. Polgári peres ügyekben ingatlanforgalmi szakértői feladatokat látott el. Szakmai munkája elismeréseként több alkalommal részesült kitüntetésben.

A rendszerváltás óta vállalkozóként dolgozik virágárusként másodállásban a lakosság szolgálatában.

Hivatásos gondnokként 2008 óta dolgozik Újszászon. Feladata a cselekvőképességükben korlátozott személyek törvényes képviselete. Veronka a képviseletére bízott mentális problémákkal vagy szenvedélybetegséggel küzdő gondnokoltak vagyonának kezelője, érdekeik képviselője és érvényesítője, a napi problémáik megoldója, segítője. Munkáját a szakmaiságon túl az empátia, és a segíteni akarás jellemzi. Feladatait lelkiismeretesen és példaértékűen látja el, gondnokoltjai érdekében idejét és energiáját nem sajnálva jár el. Munkája soha sem ér véget, mindig lehet rá számítani. Soha nem hagyott magára egyetlen gondozottat sem.

 A gondnokoltakat ellátó intézményekkel, mindig kiváló kapcsolatot ápolt, segítőkészségére mindig lehetett alapozni. A gondnokoltak Veronkát szinte családtagjuknak tekintik, mert bármikor a rendelkezésükre áll, a hozzátartozók is bátran fordulhatnak hozzá kéréseikkel, kérdéseikkel. Szakmai tudását folyamatosan bővíti, évente hivatásos gondnoki továbbképzésen vesz részt.

Közösségi tevékenységei közül kiemelkedik a város számára készített Adventi koszorú készítése, mellyel elnyerte a lakosság elismerését.

Kimagasló hivatásos gondnoki tevékenységéért, fáradhatatlanul végzett munkája elismeréséül kiérdemelte a Szakmai díjat.

 

2017: Mérész Pálné

Mérész Pálné Bajzáth Rozália Szolnokon született 1963-ban. Gyermek és ifjú éveit Rákóczifalván töltötte. Az általános iskola elvégzése után rövid ideig a martfűi Növényolajgyárban dolgozott.

1982-ben kötött házasságot Mérész Pállal, aki Újszászra hozta őt. Gyermekei születése után a helyi szociális otthonban helyezkedett el. Ekkor választotta - szinte  életre szólóan - szép hivatását, az idősek, a sérült emberek gondozását, ápolását. Feladatát keménykezű osztályvezető ápolónő mellett kezdte, aki figyelmet, pontosságot, lelkiismeretességet követelt.

Rózsikában mindezek a tulajdonságok megvoltak. Így a munkatársak, az otthon lakói hamar megszerették. Vezetői is látták, hogy Isten is erre a hivatásra teremtette, ezért támogatták tanulását. 1988 óta szakképzett idősotthoni ápolóként dolgozik. Intézetvezető főnővérétől az alábbi útravalót kapta:"Uram add, hogy megbecsüljem szép hivatásom méltóságát, és nagy felelősségét. Soha ne engedd, hogy szégyent hozzak rá engedve hidegségnek, figyelmetlenségnek vagy türelmetlenségnek" (részl." Jézus az én betegem") Ezek a szavak kísérik pályája során, hiszen munkájában  mindig pontos, odaadó, megbízható és lelkiismeretes. Szolgálata alatt rend és nyugalom van az osztályon. Melegszívű természete, empátiája több száz lakót kísért el a gyógyulás, avagy a szenvedés útján, megkönnyítve azt.

A halk szavú, mosolygós nővérke midig gyógyír a betegek számára, ő a példa a fiatal kollégák előtt. Fiatalos lendülete, odaadása nem kopott az évtizedek alatt sem. Munkáját az elhivatottság, az önzetlen segíteni akarás jellemzi.

Példaértékű, szerény, de lelkiekben gazdag életút az övé, amely alkalmassá tette a Szakmai díj elnyerésére.

 

2017: Nagy Jánosné

Nagy Jánosné Újszászon született 1957-ben. Általános iskolai tanulmányait, majd ezt követően középiskolai tanulmányait is Újszászon végezte. Már akkor tudta, hogy óvodapedagógusként szeretne dolgozni, így az érettségi után jelentkezett Szarvasra az Óvóképző Főiskolára.

A főiskola elvégzése után családot alapított.

Marika  40 évet dolgozott az újszászi óvodában, nemrégen ment első munkahelyéről nyugdíjba. Pici kora óta óvónő szeretett volna lenni, és szerencsésnek vallja magát, amiért azt csinálhatta, amit szeretett volna. Mindig lelkes tagja volt a testületnek. Nem csupán óvodapedagógusként, hanem tagóvoda vezetőként is megállta a helyét az egykori Baross úti tagintézményben.

Felelősségteljes óvodapedagógus volt, aki megtiszteltetésnek érezte a gyermeknevelést, aki mindenki által elfogadott és megbecsült pedagógiai szigorral rendelkezett. Emellett határtalan gyermekszeretet jellemezte egész életét. Minden gyermek személyiségét elfogadta, önmagáért szerette, mindent megtett azért, hogy a gyermekek óvodai évei boldog, derűs, családias hangulatban teljenek. Az Együtt Újszászért Egyesület elnökségi tagjaként is mindig a gyermekek segítése, élményhez juttatása volt előtérben. Több éve a Kvint Kör kamarakórus lelkes tagja.

Magas szakmai tudására kollégái is mindig számíthattak. Folyamatosan képezte magát, és tudását átadta másoknak is. Nagy Jánosné példaértékű pedagógiai munkája mindig is követendő példa volt és lesz a testület számára. Az óvodapedagógia területén kifejtett magas színvonalú, eredményes szakmai tevékenységével érdemelte ki a díjat.

 

2016: Fehér Judit, Pap Gábor

 

 

 

A polgármesteri hivatal pályázati referensei először, mint a hivatal igazgatási osztályának pályázati csoportja kezdték meg munkájukat, majd a hivatal szervezeti egységének átszervezését követően, mint pályázati ügyintézők, kapcsolt munkakörben látják el feladatukat.

Mindketten a napi államigazgatási feladataik mellett végzik a pályázatok írását, lebonyolítását, nyilvántartását, adatszolgáltatását a pályázat írásától kezdve a fenntartási kötelezettség végéig.

E kapcsolt munkakör ellátása rendkívül komoly kihívást jelent mind az államigazgatás, mind a pályázatírás területén.

Kiemelkedő munkájuknak köszönhetően 2003. óta a város mintegy 1,5 milliárdos nagyságrendű pályázati összeghez jutott hozzá, növelve ezzel a város vagyonát.

Ezek közül a legkiemelkedőbbek:

• Zagyvaparti Idősek Otthona korszerűsítése és felújítása 203,4 millió Ft,
• „Orczy kastély” külső homlokzat felújítása 55,5 millió Ft,
• Középiskola felújítása 409,3 millió Ft,
• több utca felújítása, így a Deák Ferenc, Rákóczi, Felszabadulás, Petőfi, Egység út és kapcsolódó útszakaszok, Csillag, Lehel, Szigetvári, Vörösmarty, Akácfa, Béke krt., Batthyányi út és térsége, Dózsa György utak, melyek összértéke 275,7 millió Ft,
• az oktatás módszerének és eszközeinek fejlesztése 115,6 millió Ft,

és természetesen nagyon sok kisebb – de nem elhanyagolható – pályázat, mint a polgármesteri hivatal akadálymentesítése, az okmányiroda megújulása, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épületének bővítése és felújítása, a Bakó úti játszótér, valamint számos LEADER pályázat lebonyolítása.

A pályázatok lebonyolítását, dokumentálását pontosan és precízen végzik, ennek köszönhetően egyetlen pályázat esetében sem kellett támogatási összeget visszafizetni. Ezt bizonyítják a közreműködő szervezetek által végzett ellenőrzések is, melyek apróbb, jelentéktelen hibákon kívül, minden esetben pozitív eredménnyel zárultak.

Munkájukat rendkívüli elhivatottsággal és a szakma szeretetével végzik, időt, fáradtságot nem kímélve veszik ki részüket a feladatok végrehajtásából. Nekik köszönhető, hogy önkormányzatunknak nem kellett pályázatíró cégeket foglalkoztatni, mellyel jelentős forrást sikerült megspórolni a város költségvetéséből.

Szerteágazó munkakörük ellátása mellett mindketten aktív résztvevői a helyi közéletnek.

Kiemelkedő pályázati tevékenységükért, kimagasló szakmai teljesítménynyújtásukért, munkájuk elismeréseként Újszász Város Önkormányzata Szakmai Díjban részesíti a polgármesteri hivatal pályázati csoportját: Fehér Juditot és Pap Gábort.

 

2016: Vígh László

 

 

1951-ben született Újszászon. Iskoláit Újszászon illetve Szolnokon a Gépipari Technikumban végezte. Dunaújvárosban a kohó és fémipari képesítést, majd a műszaki tanár képzettséget is megszerezte. 2003-ban elvégezte a közoktatás vezetői szakot is.

1979-től az oktatásnak kötelezte el magát. Először a szolnoki Ipari Szakmunkásképző Intézetben lett műszaki oktató, majd 1981-től a Rózsa Imre középiskola tanára, 1996-tól pedig nyugdíjazásáig igazgatóhelyettese volt.

Pályáján feladatköre mindig is sokrétű volt. Tanított szakmai és gyakorlati tantárgyakat, osztályfőnök, munkaközösség-vezető, kollégiumi nevelőtanár volt. Az MHSZ ifjúsági tagozat vezetőjeként szervezte a tanulók szabadidős tevékenységét. A szervezeten belül sportnapokat, lövészeteket szervezett.

Igazgatóhelyettesként vezette, koordinálta a szakképzési tevékenységet. Jelentős szerepe volt a döntés előkészítésben, a képzési kínálat korszerűsítésében, a tananyagfejlesztésben, a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos ügyintézésben. Kapcsolatot tartott a középiskola külső partnereivel.

Szabadidejében szívesen méhészkedett, sakkozott. Nagy hangsúlyt fektetett a tanulók szellemi képességeinek fejlesztésére, amelyhez megfelelő eszköznek látta a sakkot, így iskolai rendezvényeken szívesen szervezett sakktornákat, szakköröket.

Minden kapcsolatában, a főnökökkel, a kollégákkal, szülőkkel és a diákokkal szemben mindig higgadt, nyugodt és tárgyilagos hangnemet ütött meg. Ha nem is látványosan, de kiérződött belőle az emberek iránti szeretet, és az egyik fő erénye, a türelem.

Nagyon nagy szerepe volt az 1989-ben elhunyt igazgatójának emléket állító Rózsa Imre 1990 Alapítvány létrehozásában és működtetésében. Nagy figyelmet fordított az iskolában tanuló, majd később diplomát szerző tanulókra. A tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókat is felkarolta.

Fontos feladatának tekintette az iskolai gyermeklétszám megtartását, növelését. Ennek érdekében rendszeresen járt a környékbeli általános iskolákba, ahol bemutatta iskolája történetét, és az ott folyó képzéseket.

 

2016: Tugyiné Barta Mária

 

 

Születése óta Újszászon él, általános iskolai tanulmányait a helyi iskolában végezte. A szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában végzett, majd 1998-ban szerezte meg a bölcsődei szakgondozó felsőfokú szakmai végzettséget. Első munkahelye a szolnoki Hetényi Géza Kórház Rendelőintézete volt, ahol asszisztensi feladatokat látott el. 1978-ban ment férjhez, ezért úgy döntött, hogy helyben próbál munkahelyet keresni. 1978-tól napjainkig a Városi Bölcsőde dolgozója. 1992. szeptember 1-től megbízott vezető, majd 1993-tól a bölcsőde vezetője. Munkáját nagy precizitással végzi, a gyerekeket türelemmel, odaadással gondozza-neveli. A 90-es évektől a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete által kidolgozott gondozási-nevelési útmutatókat figyelemmel kísérve, az új módszereket bevezetve dolgozott a bölcsőde kollektívája az irányítása alatt. Az évek során változó nevelési eljárásoknak megfelelve, az innovatív szempontokat figyelembe véve dolgozta ki a bölcsőde szakmai programját. Közel 16 éven át irányította és felügyelte a kisgyermekek élelmezését, melynek során a korszerű táplálkozási elveknek és a konyhatechnikai eljárásoknak megfelelően változatos, ízletes ételek készítésére ösztönözte a konyhai alkalmazottakat.

2006-ban a bölcsőde újjáépítése során nagy aktivitással figyelte a munkálatokat, különösen a gyermek csoportok kialakítását, berendezését, mert mindenkor a kicsinyek érdekeit tartotta fontosnak, kiemelve a speciális igényű gyermekek ellátásának feltételeit is. Kezdő kolléganők esetében nemcsak a szakmai ismeretek átadására törekedett, hanem a szakma szeretetére is próbálta tanítani őket.

Kisgyermek nevelői képzéséhez több esetben is felkérték. Szakmai tudását a szerzett tapasztalat, a szakirodalomban történő elmélyedés, az ismeretek bővítése, az új irányzatok elfogadása jellemzi. Hatására éveken át csatlakozott a kollektíva a Megyei Pedagógiai Hetek programjához szakmai nap szervezésével, melyeken a bölcsődés gyerekek kreatív, verses-énekes bemutatóval jeleskedtek. Évek óta szervezi a bölcsőde Baba-mama klubját a település nem bölcsődés gyermekeinek és szüleiknek. Pályája során mindvégig nyitott volt, törekedett a szülőkkel való szoros kapcsolat kialakítására, a társ- és egyéb intézményekkel való együttműködésre, a munkahelyi közösség, a csapatszellem létrehozására. Gyakran áldozott szabadidejéből, ha a bölcsőde érdekeiről volt szó. Tugyiné Barta Máriát a szakma iránti elkötelezettség, a gyermekek iránti szeretet, az elfogadás jellemzi.

 

2015: Szűcsné Horváth Ágnes

 

 

Szűcsné Horváth Ágnes adó- és pénzügyi osztályvezető 1993-tól dolgozik a polgármesteri hivatalban. A közigazgatásban pénzügyi területen kezdett el dolgozni. Kiemelkedő teljesítményt nyújt, elhivatottsággal, magas szintű hozzáértéssel végzi munkáját. Kamatoztatja tudását munkatársai és az önkormányzat javára. 1993-tól folyamatosan végezte a könyvvezetési, költségvetési feladatokat, a normatív és állami támogatásokkal kapcsolatos teendőket.

2007-ben megbízott pénzügyi osztályvezető-helyettes lett, 2008-ban az osztály vezetésére is megbízást kapott. 2011-től kinevezett osztályvezetőként dolgozik, irányítja, szervezi, ellenőrzi munkatársai munkáját, együtt munkálkodik az intézményvezetőkkel, koordináló szerepet lát el az intézmények pénzügyi feladatainak ellátása során.

Emellett 2002-től végzi az önkormányzat hazai és Európai Uniós finanszírozású pályázatainak pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat is. A pályázatokkal kapcsolatos feladatokat precízen és napra készen látja el. A szabályok és határidők pontos betartása érdekében szabadidejéből is sokat áldoz, és munkaidején kívül is szorgosan végzi a feladatokat. Az önkormányzati munka minden ágához kapcsolódik a munkája, mivel a gazdasági, pénzügyi feladatok minden területen jelen vannak.

Munkája mellett jelentős hangsúlyt fektet a folyamatos továbbképzésre. 2011-ben közgazdász pénzügy és számvitel diplomát szerzett.

Több mint két évtizedes kiemelkedő munkájáért, az államigazgatásban való kimagasló szakmai teljesítményéért Szakmai Díjban részesült.

 

2015: A Zagyvaparti Idősek Otthona Konyhája

 

 

A kilenc fővel, Mező Miklósné megbízott élelmezésvezető vezetésével működő konyha a Zagyvaparti Idősek Otthona lakóinak, dolgozóinak, nyugdíjas munkatársainak és a település lakosságának megelégedésére készíti az ételeket a hét minden napján. Az ellátottak részére négyszeri, szükség szerint többszöri étkezést is biztosítanak. Többféle diétás étel elkészítésével segítik az ellátottak és a dolgozók mellett a településen élők étkezését is. A nyári szünet idején az intézmény konyhája biztosítja a gyermekétkeztetést és a szociálisan rászoruló gyermekek étkeztetését is. Rendszeresen tartanak élelmezési- és diétás fórumot az intézmény falain belül. Napi feladataik mellett rendszeresen vállalnak meleg étel és svédasztalos ételkészítést rendezvényekre is. 

Rendszeresen segíti a konyha a település civil szervezeteinek rendezvényeit adományba készített ételekkel. A fogyasztók körében közkedvelt a sajtos pogácsa, a rétes, a töltött káposzta és a kocsonya is. Az idei majálison sajtos pogácsát, rétest kínáltak a jelenlévőknek. Évek óta készítik a magányosok karácsonyára a pogácsát, bejglit, a bejgli kupára szintén hosszú idő óta sütik az extra méretű mákos és diós bejglit. Legfrissebb sikerüket Jászalsószentgyörgyön szerezték. A Jász Világtalálkozó Jász ízek főzőversenyén első díjat szereztek pandúrgulyásukkal. Első alkalommal vettek részt ilyen megméretésen, és a szakmai zsűri legjobbnak értékelte őket. Ezt a jellegzetesen jász ételt erdélyi barátainkkal is megkóstoltatták Csíkcsicsón.

Időt és fáradtságot nem kímélve, rugalmasan és az elvárások szerint tesznek eleget a feléjük érkező számtalan igénynek. 

 

2015: Újszász Városi Óvoda nevelőtestülete és dolgozói

 

 

Az Újszászi Városi Óvoda alkalmazotti köre 29 fő. Jelenleg 185 gyermek jár az intézményegységbe. A kezdetekben 3 tagintézménnyel működött az óvoda. A ’90-es évektől kezdődő társadalmi és gazdasági változások, átalakulások megújulást eredményeztek az óvoda életében is. 

Ma már a városi óvoda ROP-os pályázatnak köszönhetően minden igényt kielégítő XXI. századi körülmények között működik 9 óvodai csoporttal. Az új környezeti feltételek biztosítják a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését. A testület tagjait az inkluzív megújulásra, korszerűségre és eredményességre törekvés jellemezte mindig. A munka középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke áll. Az eredményes munkát színesebbé és eredményesebbé teszik a jól működő alternatív programok. Mind a két program szakértő által minősített, jó gyakorlatként is megállta a helyét, így az ország több pontjáról érkező óvodák ismerhették meg. 

2010-től szakmai szolgáltatói feladatokat láttak el, több alkalommal került sor a jó gyakorlatok átadására. Ezáltal szakmai kapcsolatok alakultak ki más intézményekkel, az óvodapedagógia szakembereivel, szakmai szolgáltatókkal. 

Az innovációra való törekvésnek nagyon sok eredménye, sikere született. 

A 2007/2008-as nevelési évtől bevezették az óvodai integrációs programot. Szintén a 2008/2009-es nevelési évtől a TÁMOP pályázat megvalósulásakor bevezették a kompetencia alapú programcsomagot. 

2008-ban a Bajcsy-úti óvodaépület elnyerte az Év akadálymentesített épülete címet. 

2011-ben elnyerte az óvoda a Zöld Óvoda címet, majd 2014-ben a Minősített Referencia Intézményi címet. 

A sikerek eléréséhez, a szakmai munka eredményességéhez, a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlesztéséhez szükség volt az összetartó, innovációra kész testület összefogására, együttes munkájára. 

Az intézmény vezetője 2013. szeptember 1-óta Molnárné Hegedűs Krisztina. 

 

2014: Vásár Andrásné

 

 

Vásár Andrásné Perjési Mária Abonyban született 1941. december 23-án. Az általános iskolát Újszászon végezte. Gyermekei megszületéséig a szolnoki téglagyárban dolgozott.

Zoltán fia már nyugdíjas, lánya Anita Afganisztánból jött haza a városnapi ünnepségre.

Vásár Andrásné 1978-ban a Fecske vendéglőben kezdett dolgozni. Öt évig volt a Fecske szakácsa, ahol akkor naponta 300 főre főztek. 1983-ban megépült a Szász vendéglő, amelynek a kezdetektől fogva szakácsa. Napi 500-600 adagot főztek, mert akkoriban az általános iskolások is a Szászban ebédeltek. Aztán változtak a vezetők, a tulajdonosok, de a konyhafőnök maradt: Marika néni biztosította a folyamatosságot, a finom falatokat.

15 éve a Bálint Bt. megbecsült szakácsa. Most a menürendszerben havi 2000-2500 adagot főznek, emellett az a’la karte megrendelések száma is jelentős. Ezek jelentik az igazi kihívást a szakács számára. Hogy hogyan lehet 20 percen belül a vendég elé varázsolni a kívánt ételt. Vásár Andrásnét a 32 éves gyakorlat tette mesterré. Hat-nyolc féle dolgot is tud egyszerre a konyhában végezni: Nagyon szeret főzni. A hidegtálak és a lakodalmi ételek mestere. A töltött káposzta Vásárné módra a Szász Vendégház sokak által kedvelt étele. A vendégkönyv tanúsága szerint finom ételei, jellegzetes ízei az Egyesült Államoktól Vietnamig sok országba elvitték szakács tudománya hírét. Szerény, szeretetre méltó ember, akinek a szakmája a hivatása és a hobbija is egyben.

Vásár Andrásné számos magán, egyesületi és önkormányzati rendezvény sikeréhez járult hozzá áldozatos munkájával. Sok vendégnek okozott örömöt ételeivel, ízeivel. A városnapon ő is vendég volt a kitüntetettek fogadásán.

 

2013: Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központjának újszászi dolgozói

 

 

Újszász Város Önkormányzata a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központjának újszászi dolgozóit szociális területen végzett kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkájuk elismeréséül Szakmai Díjban részesítette. (A díjat Farkas Józsefné igazgató vette át)

Az intézmény dolgozói szeretettel, komoly szakmai felkészültséggel végzik munkájukat, élükön egy olyan vezetővel, aki nemcsak a vezetői feladatainak a magas színvonalú végzésével mutat példát beosztottainak. 1999-ben kezdte működését a gyermekjóléti szolgálat, majd 2000-ben kapott működési engedélyt a családsegítő szolgálat. 2003 óta támogató szolgálat is működik. Feladatai közé tartozik a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása, valamint a pszichiátriai betegek közösségi ellátása.

A különböző ellátások szinte „szeretetszolgálatként” működnek. Ha nem tudnak azonnali megoldást találni a problémák orvoslására, mások tanácsát, véleményét, segítségét kérik, szakmai konzultációkat szerveznek.

Felelősségteljes, áldozatkész, emberséges munkát végeznek. Gondoznak, ápolnak, segítenek, szerveznek, szolgáltatnak. Igyekeznek minden hozzájuk forduló, rászoruló embernek azonnali segítséget nyújtani, gyakran még munkaidőn túl, hétvégén és ünnepnapokon is. Az új épület felépítése óta látványosan megnövekedett az intézményben ügyeiket intéző személyek száma, akiknek hathatós segítséget nyújtanak. Szeretettel, gondoskodással, törődéssel és nagy odafigyeléssel, őszinte együttérzéssel fordulnak a szociálisan rászorulók megsegítésére. Összetett, sokrétű munkájuk mellett rendszeresen szerveznek szabadidős programokat a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknek, valamint az Idősek Napközi Otthona tagjainak.

Munkájuk, településen való jelenlétük nélkülözhetetlen számunkra, hisz sokaknak ők jelentik a családot.

 

2012: Vígh Lászlóné

 

 

Újszász Város Önkormányzata Vígh Lászlóné intézményegység vezetőt, magas színvonalú pedagógusi munkájáért, példaértékű vezetői tevékenységéért Szakmai Díjban részesíti.

Vígh Lászlóné Nagy Terézia 1956-ban született Újszászon. Az általános és középiskolát helyben végezte. 1974-től dolgozik a pedagógus pályán, kezdettől fogva Újszászon. Először óvodapedagógusként, majd általános iskolai tanítóként immár több mint 30 esztendeje.

Fiatalon, alig 20 évesen került volt iskolájába pályakezdőként. Szorgalmával, lelkiismeretes munkavégzésével kivívta volt tanárai elismerését. Segítőkész, vállalkozó szellemű, gyermekszerető pedagógus. Pályafutása során emberi és nevelői magatartása, kifogástalan, példaértékű. Óráit az igényesség, gondosság, tervszerűség, kreativitás, a gyermekekkel való sokoldalú törődés, értékközvetítés, élménynyújtás jellemzi. Pontos, precíz, következetes munkája során mindig különösen nagy tapintattal és türelemmel foglalkozott a sok egyéni bánásmódot igénylő gyermekkel. Folyamatos önképzéssel a legmodernebb módszerek megismerésével, alkalmazásával nyújt segítséget a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknek. A tanítás mellett mindig nagy hangsúly fektetett arra, hogy tanítványai számára gazdag, változatos programot biztosítson a szabadidő tartalmas eltöltésére. Évről évre rendszeresen szervezte a színházlátogatásokat, a nyári táborokat az ország különböző tájaira, a Parkerdőbe. Az 1993-94-es tanévtől kezdve a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatóhelyetteseként vezette a nagykerti iskolaegységet. Kinyitotta az iskola kapuit: előadásokat, kirándulásokat, sport és kulturális programokat szervezett a szülőknek, a volt tanítványoknak, s az iskola környékén lakóknak. Kérésére gyakran végeztek társadalmi munkát, építve-szépítve az öreg iskolát.

2005-től minőségirányítási vezetőként vett részt az Újszászi Nevelési Központ irányításában. 2008-ban az új intézményegység, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megbízott vezetőjeként dolgozott. Magas színvonalú szakmai munkájának és következetes vezetői tevékenységének köszönhetően, a városi nevelési tanácsadót, a logopédiai ellátást és a bölcsődei korai fejlesztést magába foglaló intézményegység mára a kistérségben is elismert szakmai munkát végez.

A rábízott feladatokat valamennyi munkakörében kiemelkedő színvonalon végezte, illetve végzi ma is. Szakmai munkája túlmutat az intézmény falain, neve az országos közoktatási szakértői listán is megtalálható.

Az Együtt Újszászért Egyesület titkáraként aktív közéleti tevékenységet folytat. Több, főként hátrányos helyzetű gyermekeket érintő program, tábor, kirándulás kezdeményezője, végrehajtója.

Példaértékű oktató-nevelő munkája, elhivatottsága, valamint értékes emberi tulajdonságainak elismeréseként, Újszász város képviselőtestülete Szakmai Díjban részesíti.

 

2012: Kasza Józsefné

 

 

Újszász Város Önkormányzata Kasza Józsefné gazdaságvezetőt hosszú időn át át végzett magas színvonalú gazdaságvezetői munkájáért Szakmai Díjban részesíti

Kasza Józsefné Simon Márta 1953-ban született Budapesten. Szakmai tevékenységét 1971-ben középfokú kereskedelmi végzettséggel kezdte meg a helyi ÁFÉSZ-nél, majd a munka mellett 1977-ben kereskedelmi üzemgazdász oklevelet szerzett. 1984-ben Szolnokra távozott, a MESZÖV munkatársa lett. 1991 óta mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik. 1995-től a megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági vezetője volt. 2004-ben ismét hazatért, azóta látja el a középiskola gazdasági vezetését. E mellett – ha kellett – besegített a középiskolai szakmai képzésbe, de hasznos észrevételeire az oktató-nevelő munka területén is számítani lehet. Felkarolója a hátrányos helyzetű, nehéz sorsú gyerekeknek.

Szakmai felkészültségét folyamatos önképzéssel fejlesztette; szakterületének jogszabályi környezetében naprakész ismeretekkel, illetve a munkavégzéshez nélkülözhetetlen informatikai műveltséggel rendelkezik.

Emberi és szakmai kvalitásaira már fiatal korában felfigyeltek. Az 1970-es évek végén, illetve a ’80 évek elején egy cikluson keresztül tanácstagként szolgálta a helyi közösséget. A rendszerváltozást követően négy évig, majd 2006-tól ismét az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagjaként segíti a képviselő-testület munkáját.

A település sportéletének aktív résztvevője. A ’70-es - ’80-as években asztaliteniszezett, napjainkban pedig gazdasági szakemberként végzi, illetve segíti a városban működő több sport- és egyéb civil szervezet könyvelését. Az Újszász Városi Vasutas Sport Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja.

Közvetlen, nyílt és segítőkész – kiváló szakember és jó munkatárs. Egyenes és szókimondó, de véleményalkotásában mindig megfontolt és megalapozott, megbízói a nehéz helyzetekben is számíthatnak a munkájára.

Két felnőtt korú gyermeke önállóvá válását férjével karöltve segíti. Gyermekszerető családcentrikus ember.

Személyében egy szakmailag felkészült, megbízható, munkáját lelkiismeretesen végző, munkatársai által is elismert, derűs és kiegyensúlyozott embert köszönthetünk, aki eddigi tevékenységével rászolgált Újszász Város Szakmai Díjára.

 

2012: Ágotai Emese

 

 

Újszász Város Önkormányzata Ágotai Emese ifjúsági védőnőt az ifjúság színvonalas ellátása érdekében felelősséggel, odaadással végzett munkája elismeréséül Szakmai Díjban részesíti.

 

Ágotai Emese, lánykori nevén Szabó Emese Szentesen született 1976-ban. Kunszentmártonban töltötte gyermekéveit. Az általános iskola elvégzése után hamar elkötelezte magát az egészségügy mellett. A szolnoki Tiszaparti Gimnáziumban általános ápolói és asszisztensi képesítést, Budapesten pedig mentő technikusi végzettséget szerzett.

Első munkahelye a szolnoki mentőszolgálatnál volt, majd jelentkezett az egészségügyi főiskola védőnő szakára. Újszászra a kilencvenes években a szíve hozta, melyből házasság és családalapítás lett. Főiskolai gyakorlatait már rendszerint Újszászon töltötte.

2003-tól területi védőnőként dolgozott Újszászon.

2005-ben egyike volt annak az 5 védőnőnek, akit az Egészségügyi Minisztérium felkért, vegyen részt a védőnői ellátási sztenderdek kidolgozásában. Ugyanezen évtől ifjúsági védőnőként folytatta munkáját. Felügyelete alá tartoznak az általános iskola és a középiskola egészségügyi tevékenységei, amelyeket nem egyszerű munkaként, vállalt feladatként, hanem hivatásként végez. Szívügye a dohányzás elleni küzdelem, a helyes táplálkozás, az elsősegélynyújtás, a mentális egészség. Eddigi életét az Egész életen át tartó tanulás jellemzi.

2008-ban a Szegedi Tudományegyetemen ’ifjúsági védőnő’ diplomát szerzett.

2010-ben vezető védőnővé nevezték ki. Ismereteit tovább bővítette a Debreceni Egyetemen, ahol 2012-ben tudományos fokozatot szerzett egészségfejlesztési szakon. Mindhárom diplomájához újszászi tapasztalatait, az itt végzett kutatásokat használta fel. Kidolgozta Újszász egészségfejlesztési tervét, részt vett az általános iskola egészségnevelési stratégiájának kidolgozásában, középfokú nyelvvizsgát szerzett angol nyelvből.

Számos pályázati anyag, projekt tervezési és végrehajtási szakaszának résztvevője, az újszászi élet aktív tagja. 7 éve szervezi töretlenül az „Egy nap Egészség Újszászon” nevű egészségügyi szűrési programot, amely ez idő alatt komoly elismerést vívott ki a szakmában és a város lakói körében egyaránt. Több éve a helyi Gyere Segíts Alapítvány kuratóriumi tagjaként jelentős karitatív tevékenység vállalója. Főhivatásként egy 14 éves nagylány és egy 5 éves kisfiú édesanyja.

 

2011: Szabó László

 

 

Szabó László Szolnokon született 1965-ben. 1990-ben szerzett földrajz-történelem szakos középiskolai tanári, majd 2001-ben pedagógiai értékelési szakértő végzettséget Szegeden.

1990 óta a középiskola pedagógusa. Munkájának elismerését jelezte, hogy az akkori iskolavezetéstől egy év eltelte után osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői megbízást kapott. Eredményes pályafutásának újabb mérföldkövét jelentette általános igazgatóhelyettesi kinevezése 1996-ban. Érettségi vizsgaelnök, mérési biztos.

Nevéhez fűződik a középiskola teljes körű minőségbiztosítási rendszerének kiépítése, fejlesztése és működtetése.

Jellemzője a folyamatos önképzés és a tanultak átültetése az iskolai gyakorlatba.

Vezetői munkája sokrétű. A helyi tantervek kidolgozásától az órafelosztáson, az éves munkaterv elkészítésén át a munkaközösségek tevékenységének koordinálásáig sok-sok szervezési- ellenőrzési feladatot lát el.

Kollégái elfogadják és elismerik, jó vezetőnek tartják. Határozott, felkészült, ambiciózus, munkaszerető és munkabíró. Minden tevékenységében a tervszerűség, a racionalitás és a nyomon követhetőség tükröződik.

Bár a helyi közéletben való részvételét erősen korlátozza szolnoki lakóhelye, mégis jelen van az újszászi oktatásügy szinte minden területén. Rendkívül hatékonyan veszi ki a részét a pályázatok elkészítéséből, nyomon követéséből és elszámolásából.

Tanári munkájára az igényesség jellemző, szakmetodikai felkészültsége átlagon felüli. Tanítványait sokoldalúan bevonja a tananyag-feldolgozásba. Bár szigorúan követel, és a devianciákat nem tűri, de következetes, így diákjai körében is népszerű.

Lelkes és szakavatott természetjáró, melybe olykor a kollégáit is bevonja.

Példás családi életet él, házastársa szintén pedagógus, akivel két gyermekük számára igyekeznek biztosítani a szeretetteljes, boldog, sokszínű gyermekkort.

Szabó László ízig-vérig pedagógus.

 

2011: Deák Ottóné

 

 

Deák Ottóné Kollár Klára 1952-ben született Újszászon. Általános és középiskolai tanulmányai után Szolnokon vállalt munkát. 1974-ben óvónőként helyezkedett el településünkön. A Szarvasi Brunszvik Teréz Felsőfokú Óvónőképzőben szerezte meg óvónői diplomáját. A 37 éven keresztül végzett óvodapedagógiai munkáját kitartás, elkötelezettség jellemezte. Fokozott figyelmet fordított arra, hogy a rábízott gyermekeknek sok-sok élményt nyújtson.

Pályája kezdetén, a 40-43 fős óvodai csoportlétszámok mellett is nagyon alapos gyermek ismerettel rendelkezett. Kiemelkedő eredményeket ért el a kisebbséghez tartozó, hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásához kapcsolódó pedagógiai munkában.

Eredményesen koordinálta a Kedvesház program megvalósítását. Programvezetőként a multikulturális nevelésre, a különbözőségek természetesként való kezelésére kiemelt figyelmet fordított. Nyugodt, derűs, családias légkörben mindig tekintetbe vette a gyermekek igényeit, miközben a magatartási és viselkedési normákra, a szabályok betartására ösztönözte őket. Arra törekedett, hogy a gyermekek minél több tapasztalattal, ismerettel rendelkezzenek, és minden területen elérjék képességeik maximumát. Minden gyermekhez megtalálta a hozzá vezető utat, vígasztalt, dajkált, buzdított, dicsért, simogatott.

A hivatása kitöltötte egész életét, hiszen szabadidejében is szívesen szervezte az óvodai programokat, ötleteket gyűjtött, szponzorokat keresett, hogy a gyermekek nevelése még eredményesebb legyen.

Számtalan sikeres szakmai bemutató foglalkozással, kiselőadással növelte az óvoda szakmai elismertségét. Pedagógiai munkája és elhivatottsága példa értékűvé vált az óvodai testületben, hiszen nemcsak lelkesedni tudott, de lelkesíteni is.

Közéletiségére jellemző, hogy több évig volt szakszervezeti bizalmi, majd a közalkalmazotti tanács elnöke. 2011 júniusától nyugdíjas.

Hivatástudatával, nevelőmunkájának eredményességével kiérdemelte munkatársai és a város elismerését.

 

2011: Bölcsőde

 

 

A bölcsődei nevelésnek több évtizedes múltja van Újszászon, de a 2006 augusztusában átadott új, kibővített épülettel jelentős változások történtek. Az addig két csoporttal működő intézmény négy csoportossá bővült. Az emiatt megnövelt gondozói létszám, a nyugdíjazás, szülési szabadság olyan helyzetet teremtett, hogy szinte teljes egészében szakképzetlen dolgozókkal kellett a feladatot megoldani.

Tugyiné Barta Mária intézményegység-vezető áldozatos munkájának köszönhetően megszerveződött egy kisgyermekgondozói tanfolyam, melyet minden dolgozó sikeresen elvégzett, így ma már csak szakképzett gondozónők dolgoznak a bölcsödében. Ezután is több alkalommal adtak helyet tanfolyamoknak, biztosították a gyakorlóhelyet a résztvevőknek.

A konyha is lehetőséget adott az újszászi szakmunkástanulóknak a szakmai gyakorlat elvégzésére. Saját dolgozó kiképzésével megoldódott az évek óta húzódó élelmezésvezetői gond is.

A szakfelügyeleti és közigazgatási hivatali ellenőrzések során elismeréssel szóltak az intézményben folyó magas színvonalú szakmai munkáról. Az újszászi lakosság körében olyan népszerű a bölcsődei ellátás, hogy a felvételre váró gyerekeknél várólistát kellett kialakítani. A kollektíva rugalmas nyitva tartás, gyermekfelügyelet és játszócsoport működtetésével kínál többlet-szolgáltatásokat a kisgyermekes családok részére.

Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal közösen elindították a baba-mama klubot. A foglalkozások lehetőséget biztosítanak a kisgyermekes anyukáknak a gyermekükkel közös kikapcsolódásra, a gondozónőkkel, pedagógiai szakemberekkel történő beszélgetésre, a pici gyermekek közösséghez való szoktatására.

A bölcsőde kollektívája bekapcsolódott a pedagógiai hetek újszászi rendezvénysorozatába, és évek óta szakmai nap szervezésével gazdagítja az Újszászi Nevelési Központ programját. Bemutató foglalkozásokat, előadásokat és szakmai konzultációt kínál a környéken működő bölcsődék szakembereinek. Ezzel a tevékenységével egyedülálló a megyében.

 

2010: Újszász Város Polgármesteri Hivatala

 

 

Újszász Város Polgármesteri Hivatala, mint az önkormányzat munkaszervezete növekvő szakmai színvonalon biztosította a képviselő-testület munkájának a folyamatosságát, a város fejlődésének elősegítését, a közigazgatás felsőbb szervei, valamint a helyi lakosság felől érkező ügyintézési elvárásokat.

Jó együttműködést valósított meg a városban működő intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal.

Magas fokú felelősségtudattal, a törvényesség iránti elkötelezettséggel látta el a népszavazással, választásokkal összefüggő feladatkörét. Szervezte a település lakóinak belvízzel, árvízzel kapcsolatban jelentkező problémáinak megoldását.

A polgármesteri hivatal személyi állományában - köszönhetően a tudatos humánpolitikai vezetői elvárásoknak és a dolgozók ez irányú erőfeszítésének – a köztisztviselők 75 %-ának van mára felsőfokú végzettsége.

A város fejlesztésével kapcsolatban - külső cég által – végzett felmérés megállapítása szerint is Újszász város erősségei közé tartozik a képzett közigazgatás. A városlakók körében végzett elégedettségi felmérésben a polgármesteri hivatal két alkalommal is az élmezőnyben végzett.

A hivatal dolgozói összetartó kollektívaként jellemezhetőek, akik hivatásukat a törvényes munkaidőn túl, feladatorientáltan, rugalmasan, külön díjazás nélkül látják el.

 

2010: Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium konyhájának személyzete

 

 

A konyha, az intézmény 1972. évi átadásától kezdve működött. Ekkor csak a középiskolai tanulók és fiú kollégisták ellátásáról gondoskodott 6 dolgozó. A konyha felszereltsége akkoriban korszerűnek számított. A ’80-as évek elején a konyha átmenetileg az áfészhez került, majd visszaadták az intézménynek.

A kollégium bővítése után jelentősen megemelkedett a középiskolai konyhai ellátásra szorulók száma, és a tanárok is igénybe vehették a menzai étkezést.

Az általános iskola Bajcsy úti konyhájának 2005. évi megszüntetése után a középiskolai konyha látja el az óvodások és az általános iskolások napi étkezését is a tízóraitól az uzsonnáig bezárólag, ami jelentős terhet jelent a 11 konyhai dolgozó mindegyikének. A konyha technikai felszereltségével – a szűkös anyagi lehetőségek miatt – csak nagy erőfeszítéssel tudják megoldani az életkornak megfelelő tápanyag tartalmú és változatos étkezést. Sok, főleg az iskolában végzett fiatal lakodalmának menüjét is elkészítették.

A konyha működtetése során mindezek mellett meg kellett felelni a közegészségügyi és higiéniai követelményeknek is.

A középiskolai konyha az országos és önkormányzati választások során évtizedek óta gondoskodott a választást bonyolító dolgozók ellátásáról.

Sok-sok hétvégén a városnapi és más rendezvények vendégeinek ellátásában is önzetlenül segített.

A konyhai alkalmazottak nem mondtak nemet egy-egy általános iskolai rendezvény és nyári tábor étkezési gondjainak megoldására, lelkesen sütöttek-főztek a német cserediákok és a játszóparkot építő német diákok részére is.

A konyhai dolgozók – egy élelmezésvezető, 3 szakácsnő és 7 kisegítő – nagy örömére, az egyik Európai Uniós pályázat keretében 2010-ben felújításra került az intézmény konyhája is. Korszerű technika beépítésével javulnak a dolgozók munkakörülményei, és remélhetőleg változatosabb menüsorokkal a város érintett intézményeiben dolgozók közmegelégedése is érzékelhető lesz.

 

2010: Vágó Erzsébet, a Zagyvaparti Idősek Otthonának pénzügyi munkatársa

 

 

Vágó Erzsébet 1954-ben született Szolnokon. Férjezett, két nagykorú gyermeke van. Unokáit szerető nagymama.

Újszászon élte és éli életét. Szeretettel emlékezik vissza iskolai éveire, az általános és középiskolai tanulmányaira.

Három évig dolgozott közalkalmazottként Újszászon adminisztratív munkakörben. 1977-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Zagyvaparti Idősek Otthonában. Munkaköre mind a mai napig pénzügyi dolgozói besorolás.

Végezte az értékkönyvelést, majd az intézeti költségvetési gazdasági események könyvelését. Munkája mind tartalmilag, mind külalakilag példamutató. Az új dolgok iránt fogékony, a rendeletek elsajátítására és azok betartására törekszik. Munkájára bármikor lehet számítani, pontos, megbízható.

A gazdaságvezető távollétében annak helyettesítését maradéktalanul ellátja. Kritikai szemléletében a mindenkori jobbítás szándéka van. Az ellátottakkal, azok hozzátartozóival és munkatársaival jó kapcsolatot ápol.

Munkavégzése mellett szakmailag képezte magát. 1986-ban a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikusi képesítést szerzett, 2004-ben pedig mérlegképes könyvelői oklevelet vehetett át.

Aktív közösségi ember. Mindvégig szívesen vállalt részt önkéntes társadalmi munkákban.

 

2009: Juhász Jánosné osztályvezető nővér

 

 

Juhász Jánosné 1961-ben született Sztálinvárosban. Az általános iskola befejezése után egészségügyi szakiskolába iratkozott, majd általános ápoló, általános asszisztens képesítést szerzett. Mivel munkahelyet az újszászi Pszichiátriai Intézetben talált, így tanulmányait a kórházi osztály jellegének megfelelően folytatta - ideg-elme szakon szakápolói képzettséget szerzett. Közel tíz éves munkaviszony után döntött úgy, hogy az Időskorúak Szociális Otthonában kíván dolgozni.

1989-ben szegődött az idősek szolgálatába. Az intézet kollektívájába gyorsan beilleszkedett. Az idősek iránti szeretetével, elkötelezettségével, szorgalmával kivívta az intézet vezetésének bizalmát. Szókimondása tettekkel párosult. Meghatározó egyénisége lett a munkacsoportnak. Másfél évtizedes, három műszakban eltöltött munka után, az intézet szerkezeti átalakítása során bizalmat kapott osztályvezetői munkakör betöltésére.

Kollektíváját úgy formálta, hogy mindenekelőtt az ellátottak érdekeit szolgálják. Pontos, megbízható, az ápolás terén magas empátiával rendelkező osztályvezető vált belőle.

Személyes példamutatása, határozottsága a munkacsoportjának értékévé vált. Összetartó, feladatát magas szinten végző kollektívát kovácsolt. Az otthon lakói szeretik, tisztelik, megbíznak benne.

A hozzátartozókkal kiépített kapcsolata segíti az intézet jó megítélését. Szakmai feladatait odaadóan, legjobb tudása szerint végzi. Munkája példaértékű. Beteg embereket ápol, vigasztal, segít a reményvesztettség időszakában. Munkáját az elhivatottság, az önzetlen segíteni akarás jellemzi.

 

2009: Kővári Ernőné gazdaságvezető

 

 

Kővári Ernőné 16 éve az általános iskola, illetve az Újszászi Nevelési Központ gazdaságvezetője. Munkáját rendkívül nagy hozzáértéssel, pontossággal, alapos szakmai ismerettel végzi mind a mai napig. Az intézményi átszervezés kapcsán oroszlánrészt vállalt az új szervezési módok kialakításában. Fáradhatatlanul dolgozik, akár két ember munkáját is felvállalva. Szakma- és munkaszeretetével, rendkívül nagy teherbírásával valamennyi dolgozó elé példaként állítható. Szigorú következetességgel végzi feladatait, és ezt joggal várja el környezetétől is.

Nemcsak munkahelyén, hanem egyéb területen is önzetlenül vállal feladatokat. Évtizedek óta tagja a város választási bizottságának, a Vörösmarty Tanulmányi és Sport Alapítvány könyvelője.

65 évesen, már több éve nyugdíjasként dolgozik az intézményben. Most arra készül, hogy az aktív munkát abbahagyva, igénybe vegye az őt régóta megillető nyugdíjas életformát. E díjjal is szeretnénk elismerni kiváló munkáját.

 

2008: Csajbókné Nyári Erzsébet

 

 

1956-ban született Újszászon. Általános, majd középiskolai tanulmányainak befejezése után a nyíregyházi tanárképző főiskolán szerzett tanítói diplomát Pályakezdőként Szolnokon helyezkedett el, ám egy év elteltével adódott a lehetőség az itthoni iskolában, s immár 29 esztendeje újszászi tanító néni.

Tanító néni, csupa nagybetűsen, hiszen gyermekkorától kezdve erre a pályára készült. Kiváló szakmai felkészültsége, hivatástudata, fantasztikus munkabírása tette naggyá. Tanítványai iránti rajongása s azok viszontszeretete minden akadályt leküzdhetővé tett számára.

Munkáját soha nem 45 percekre - csengetéstől-csengetésig - tervezte. Megszámlálhatatlanul sok kirándulást, nyári tábort, színházlátogatást szervezett. Nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is sokat gazdagodtak, hisz nemegyszer bizonyult kicsinek a legnagyobb utasterű busz is, mert néha még a nagyik is bejelentkeztek egy-egy jó programra.

Fáradhatatlanul dolgozik, mondhatni két végén égetve a gyertyát. Tankönyvet árul, közben hulladékgyűjtést szervez, készül a tanévnyitó műsorra volt és leendő tanítványaival, s a pályakezdő izgalmával készül az új tanévre és tekint az új kihívások elé.

Munkája példaértékű, így teheti a mércét jó magasra azoknak a tanítójelölteknek is, akiket a gondjaira bíz az iskolavezetés. Évek óta részese ennek a felemelő szép munkának is. Mesterségre tanít - pedagógusmesterségre. Mutatja, hogyan kell szigorúnak lenni, hogyan kell szeretni, hol van a helye a fegyelmezett munkának s hol a felszabadult játéknak.

Azt mondja, nem csinál mást, csak végzi a dolgát. És valóban: tanít. Nem betűvetést, nem matematikát - GYEREKEKET.

 

2008: Dr. Karácson János

 

 

Dr. Karácson János 1936-ban született Gyulán. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol summa cum laude minősítéssel végzett. Általános orvostanból 1977-ben szerzett szakorvosi bizonyítványt, ami megfelel a mai háziorvosi minősítésnek.

Körzeti orvosként, majd háziorvosként Nagykörűben dolgozott, ahol a település közéletében is aktívan részt vett. Gyakran vállalt helyettesítést, ügyeletet, így nemcsak Nagykörű, hanem annak egész vonzáskörzete is jól ismert számára. A körzetébe tartozó családokkal jó kapcsolatot tartott, az unokáktól egészen a nagyszülőkig.

Újszászra 2001-ben került helyettesítő orvosként. 2002 márciusától látta el dr. Ördög Lajos korábbi körzetét, és ezzel egyidejűleg felvállalta a szociális otthon lakóinak orvosi ellátását is. Az egészségügyben történt változásokat, a kor igényeit követte, privatizálta praxisát, és vállalkozó orvosként teljesít háziorvosi feladatokat. Mindeközben folyamatosan látott el foglalkozás-egészségügyi feladatokat, melyek során közeli kapcsolatba került az újszászi intézmények alkalmazottaival. Tudása legjavát adva, teljes figyelemmel és empátiával fordul a tőle segítséget kérőkhöz.

Az ügyeleti munkában kimagasló szerepet vállal, így nemcsak a saját betegeit, hanem szinte az egész város lakosságát jól ismeri. Sok család személyes ismerősként tudhatja maga mellett, hiszen számos esetben a család legszemélyesebb problémáit is ismeri. Háziorvos annál nagyobb elismerést, mint a betegek szeretete és bizalma, talán nem is kaphat. Dr. Karácson János ezt az elismerést emberségével, humanitásával, szakmai tudásával kivívta magának.

Nyugdíjba vonulása után is tovább praktizál. Jelenleg területen kívüli háziorvosként dolgozik Újszászon. Nagyon fontos számára, hogy tudását, szakmai ismereteit folyamatosan bővítse, frissítse, ezért képzéseken vesz részt, és nyomon követi az orvostudomány aktualitásait.

Több évtizedes munkássága alatt igen nagy és jól működő kapcsolatrendszert épített ki, országos szinten is. A betegei tisztelete övezi, hiszen mindig a legjobb tudása szerint végzi orvosi munkáját. A doktor urat lelkes, dinamikus személyisége igen népszerűvé tette városunkban. Aktívan részt vállal a település életében, a hivatásához kötődő kérdésekben a betegei érdekeit szem előtt tartva mindig nyíltan véleményt formál. Az egészségügyi fejlesztések, átalakítások során bizton számíthat a város vezetősége segítő közreműködésére, építő javaslataira.

 

2008: Vágó Lászlóné

 

 

Vágó Lászlóné 1950-ben született Újszászon. 1980-ban szerzett óvónői képesítést a Szarvasi Brunszvik Teréz Óvónőképző Intézetben. Először Szolnokon, 1982-től pedig Újszászon a kertvárosi, majd a Bajcsy úti óvodában dolgozott. Az óvónői feladat számára egy szívvel-lélekkel, nagy hozzáértéssel, türelemmel végzett hivatás. Munkája példaértékű, elismerésre méltó. Tapasztalatait, véleményét, javaslatait mindig igyekezett megosztani a nevelőtestülettel.

Majdnem három évtizede nap mint nap úgy lépett be az óvodába, hogy munkaideje minden percét hivatástudat irányította. Minden gyermeket úgy ismert, mint a tenyerét, és úgy szeretett, mintha sajátja lenne. Mindig tudta, mikor, kinek, mire van szüksége, mikor, kit, hogyan kell oltalmazni, segítségére sietni, másfelé irányítani, feladattal megbízni. Tudatosan, felkészülten tervezte, szervezte a gyerekek mindennapi óvodai életét, tevékenységét. Tette ezt hihetetlen gyermekszeretettel, következetességgel.

Vágó Lászlóné Marika volt az, aki - amikor még igencsak gyermekcipőben járt az integrált nevelés - iszonyatos türelemmel, hozzáértéssel, odaadással igazán befogadóvá tette csoportját minden sajátos nevelési szükségletű gyermek számára. Hihetetlen eredményeket ért el ezen a területen is éppúgy, mint a kisebbségi gyermekek nevelésében. Ezekben a feladatokban közvetlen munkatársával olyan együttműködést alakítottak ki, hogy szinte szavak nélkül is értették egymást, és a gyermekek legkisebb rezdülésére is azonos módon reagáltak.

Vágó Lászlóné Marika sosem vesztette el a türelmét, a legnehezebb pillanatokban is ura tudott lenni a helyzetnek. A több éve elhúzódó betegsége sem akadályozta meg abban, hogy "szolgálja" a pedagógusi pályát, mindig mindenből kivegye a részét, s mindig mindenkitől azt kérdezze, miben segíthetek.

Nem foglalkozott a szóbeszédekkel, nehézségekkel, vállalta felelősségét, kerülte a felesleges konfliktusokat, és tette a dolgát legjobb tudása, sokrétű tapasztalata, hitvallása szerint. Mindezt szerényen, határozottan, őszinte odaadással, megújuló metodikával, hihetetlen munkafegyelemmel, mélységes hozzáértéssel. Legfőbb jutalma nem volt más, mint a gyermekek őszinte ragaszkodása, szeretete. Ezt egészítette ki a szülők tisztelete és a kollégák elismerése.

 

2007: Hegedűs Lukács

 

 

Hegedűs Lukács pedagógusi tevékenységét 1988-ban kezdte meg az újszászi középiskolában. A szakmai képzés egyik erőssége, hogy a mérnöktanárok szinte mindegyike rendelkezik termelési tapasztalatokkal, melynek köszönhetően az elméleti ismereteken túl felvértezik tanítványaikat a megfelelő gyakorlati ismeretekkel is. Hegedűs Lukács a Jászkun Volán jogelődjének darabáru-fuvarozási főnöksége vezetői beosztását cserélte fel a katedrára, ily módon átlátta a közúti árufuvarozás teljes vertikumát.

A középiskolában rövid idő alatt a szakmai munkaközösség meghatározó tagjává vált. Volt osztályfőnök és a közlekedési munkaközösség vezetője, részt vállalt a felnőttképzésből és a kollégiumi munkából is. Hosszú évekig közmegelégedésre töltötte be a közalkalmazotti tanács elnöki tisztét, és végzett eredményes érdekvédelmi munkát. Szakmai műveltségét folyamatos önképzéssel fejlesztette. Részt vett a szakképzés tantervének megfelelő központi programok fejlesztésében és intézményi adaptációjában. Tanári munkájának eredményességét az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek döntőjében elért helyezések, a jó szakmai képesítő vizsgaeredmények, a végzetteket alkalmazó gazdasági egységek elismerő visszajelzései fémjelezték.

Szervezője és elmaradhatatlan résztvevője volt a közösséget összekovácsolni hivatott baráti összejöveteleknek, kirándulásoknak.

Személyében egy szakmailag felkészült, megbízható, munkáját lelkiismeretesen végző, diákjai által elismert tanárként vonul nyugállományba.

 

2007: Molnár Dezsőné

 

 

Molnár Dezsőné 1964-ben, a szegedi Állami Védőnőképző elvégzése után kezdte pályáját Újszászon. Rögtön mély vízbe került, mert Újszász mellett Szászberek is a munkaterületéhez tartozott, és csak fokozatosan alakult ki a mai három körzet. Hozzá mindig dr. Nemes József orvosi körzete, a vasúton túli terület tartozott. Az anya- és csecsemővédelem - gondozás csak egy részét tette ki munkájának, mert a gyakori családlátogatáskor sokszor az egész család gondját meg kellett hallgatnia, s ha tehette, orvosolnia. Ezt csak nagy szaktudással, emberszeretettel, segíteni akarással lehet végezni. Molnár Dezsőné rendelkezett ezekkel a képességekkel. Szakmai tudását 1981-ben az Egészségügyi Főiskolán gyarapította, majd 1996-ban családgondozó szakvédőnő képesítést szerzett.

Saját önképzésén túl mindig fontosnak tartotta, hogy mások ismereteit is gyarapítsa. Oktató védőnőként sok éve részt vesz a jövő védőnőinek tanításában, sok fiatal védőnővel szerettette meg a hivatást. Iskolai védőnőként fontos szerepet játszott az egészségnevelésben. Csecsemőgondozói tanfolyamokat tartott, s a gyerekek számtalanszor első helyezést értek el a versenyeken. Többségükből egészségügyi dolgozó lett. Az országban elsőként kezdeményezte a gyerekek vesebetegség megelőzésére irányuló szurővizsgálatát.

Munkáját az elhivatottság, az önzetlen segíteni akarás, a lakosság érdekeinek szem előtt tartása jellemezte. Közéleti tevékenységét is ez határozza meg. 1998-2002-ig, illetve 2006-tól városi képviselő, a Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja. 1999 óta az Együtt Újszászért Egyesület alelnöke.

 

2006: Jász Zoltánné óvónő

 

 

1948-ban született Jánoshidán. 1969-ben, a szarvasi Óvóképző Intézet elvégzése után telepedett le városunkban, és a nagykerti óvodában lett óvónő. 1982-től tagóvoda-vezetőként, majd 1993-tól általános helyettesként vezetői feladatokat is ellát.

Óvónői hitvallását jól tükrözik József Attila gondolatai: "jó szóval oktasd, játszani is engedd, szép komoly fiadat." Kiemelkedő szakmai felkészültségével, tudásával és folyamatos önképzésével kivívta a nevelőtestület, a szülők és a város lakóinak elismerését, tiszteletét. Munkáját precízen, lelkiismeretesen, odaadóan végzi.

Innovatív, újra, jobbra törekvő ember. Számtalan továbbképzésen vett részt. Megszerzett ismereteit, tudását mindenkor az óvodás apróságok minél eredményesebb nevelésében - oktatásában kamatoztatta.

Tevékenyen részt vesz a közéletben. A Vöröskeresztben, a szakszervezetben vezető funkciót töltött be, több mint egy évtizede az Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság tagja. Vezetőként, munkatársként mindig lehet számítani hozzáértésére, őszinte véleménynyilvánítására, aktivitására.

 

2006: Tóth Csabáné nyugalmazott tanár, igazgatóhelyettes

 

 

1945-ben született Kunhegyesen. Pedagógus pályáját 1963-ban kezdte Kunmadarason. 1971-ben került az újszászi Általános Iskolába, mint magyar-orosz szakos tanár. Kezdettől fogva komoly erőfeszítéseket tett az anyanyelvi alapkészségek fejlesztésére, a szakosított tantervű osztályokban pedig az orosz nyelvi képességek kialakítására. 1982-ben az orosz nyelv barátait feljuttatta az országos döntőig, ahol 4. helyezést értek el.

1980-tól orosz nyelv szakfelügyelői feladatot látott el megyénkben. Állandó önképzéssel és rendszeres továbbképzéssel magas pedagógiai kultúráltságot szerzett. Elméleti ismereteit szívesen adta közre szakmai tanfolyamokon.

A diákokhoz való viszonyát a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes bánásmód jellemezte. Tanítási óráit, a szakköri foglalkozásokat, a korrepetálásokat tudatosan készítette elő, a foglalkozások minden percét igyekezett kihasználni a tanulók javára. A 90-es évektől kezdődően magyart tanított a felső tagozaton. Több tanulója jutott el az országos döntőbe.

1995-től 10 évig a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese volt. A vezetői munkát is nagy odaadással, hozzáértéssel végezte, felhasználva előző vezetői tapasztalatait is. Sokat dolgozott a helyi tantervek, kerettantervek elkészítésénél.

 

2006: Veres Józsefné osztályvezető ápolónő

 

 

1951-ben Máriapócson született. Szinte még gyermekfejjel dolgozni kezdett egy étterem konyháján. A felnőttek világa gyorsan megtanította arra, hogy akkor boldogul leginkább, ha saját erőből megtanul két lábbal állni a földön. Erős akaratú, céltudatos felnőtté alakult ez idő alatt. 1969-ben került Újszászra. Itt is kemény megpróbáltatások várták: hajlékteremtés, családalapítás. 1976-ban vállalt először munkát a szociális otthonban. Ez a munkaviszony azóta is tart.

1979-ben érettségizett, 1982-ben általános ápoló asszisztensként szerzett oklevelet, majd 1984-ben szociális otthoni szakápolói vizsgát tett. Szorgalma, akaratereje, a szakma iránti mélységes elkötelezettsége miatt fiatalon elnyerte az intézet vezetőjének bizalmát, és 1985-ben kinevezték osztályvezető ápolónővé. Ez a beosztás sem távolította el a betegágy mellől, továbbra is legszívesebben a betegek, elesettek között végezte munkáját. A vezetésére bízott munkacsoportot is úgy irányítja, hogy tudatosuljon bennük, hogy mindennél fontosabb az elesett, beteg emberek maximális ellátása. A munkatársak, az ellátottak hozzátartozói szeretik és tisztelik fáradhatatlan munkájáért, empatikus magatartásáért.

Napi feladatai mellett évtizedek óta részt vállal társadalmi feladatokból. Munkájában mindig példamutató, megbízható. Vállalkozó és kezdeményező szellem. Tenni akarása a hosszú évek alatt is töretlen maradt.

 

2005: Csák Lajosné gyógyszerész

 

 

Újszász Város Önkormányzata Csák Lajosné Nagy Ilonát kiváló gyógyszerészi tevékenységéért, a lakosság gyógyulásáért végzett áldozatos munkájáért Szakmai Díjban részesíti.

Csák Lajosné tősgyökeres újszászi. Itt született 1944-ben. Szolnokon, a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, majd az újszászi gyógyszertárban kezdett dolgozni asszisztensként. 1964-ben felvételt nyert Budapestre az Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára. A diploma megszerzése után, 1969-ben már, mint gyógyszerész tért vissza Újszászra.

Munkáját 40 évig kiválóan végezte, melyet több kitüntetés is bizonyít. Az orvosokkal, a betegekkel és munkatársaival való kapcsolata végig segítőkész, baráti volt mind emberileg, mind szakmailag. Élete középpontjában az emberek gyógyszerrel való ellátása állt. A rengeteg éjszakai, hétvégi ügyelet alatt soha senkivel nem volt konfliktusa. Igyekezett mindenkivel szót érteni, és a segítséget megadni. Munkáját hivatásának tekintette. A szakmai továbbképzést is fontosnak tartotta, 1981-ben szakgyógyszerész vizsgát tett.

A betegek, a város lakói nagyon szerették, mutatja ezt az is, hogy Budapestre költözése után még mindig érdeklődnek felőle. De kapcsolata nem szűnt meg az újszásziakkal, hisz rendszeresen hazalátogat. Sokáig hiányozni fog.

Emberi magatartása, kiváló szakmai tudása méltóvá teszi a díj elnyerésére.

 

2005: Időskorúak Szociális Otthona kollektívája

 

 

A kitüntetést átvették: Mérész József igazgató és Bakó Józsefné vezető főnővér.

A szociális otthon 1960-ban kezdte meg működését. Megyénk szociális ellátó rendszerében a bentlakásos intézmény úttörő szerepet vállalt. Tapasztalatok, szakemberek hiányában a gondozás kezdetben csak a humánumra, az empátiára és az emberek tenni akarására épült.
Az évtizedek alatt állandó fejlesztések, bővítések eredményeként napjainkban 220 idős, fogyatékos ember ellátását végzik.

Nyugalmat árasztó parkja az idősek pihenését szolgálja. Épületei teljes körű felújításra várnak, így az intézet dolgozóinak mérhetetlen erőfeszítésébe kerül, hogy elfogadható körülményeket teremtsenek az ellátásra szorulóknak.

A kollektíva 114 tagja közül 69 már több mint 10 éve dolgozik az idősek szolgálatában. Az ápoló személyzet és a mentálhigiénés csoport dolgozóinak a hosszú évek alatt szerzett gyakorlata, a hivatása iránt érzett elkötelezettsége a záloga a kimagasló szakmai munkának. A folyamatos továbbképzések biztosítják az idős emberek számára az ápolás, gondozás szakszerűségét. Ezt bizonyítja, hogy az otthon lakói közül többen 30-40 évet is eltöltöttek az intézményben.

A szakmai vezetés nagy hangsúlyt helyez a családias légkör kialakítására, az emberséges, szeretetteljes bánásmódra, az ellátottakkal és hozzátartozóikkal való személyes jó kapcsolat kiépítésére.

Az otthonlakók egészségügyi ellátása példamutató. Az intézeti orvos szakmai igényessége magas követelményszintet állít a dolgozók elé. A betegségek megelőzésére felvilágosító előadásokat, diétás tanácsadásokat, mozgásterápiás foglalkozásokat szerveznek.

A betegek gyógyulása érdekében gondoskodnak a legmodernebb gyógyászati segédeszközök, kényelmi eszközök beszerzéséről is. A lelki gondozás terén a mentálhigiénés csoport érdemei elismerésre méltók. Az előgondozástól a beilleszkedés segítésén keresztül jutnak el az idős ember legbensőbb érzéseihez. Támaszul szolgálnak a szociális ügyek intézésében, a foglalkoztatásban, segítik a hitélet gyakorlását, elkísérik a gondozottakat utolsó útjukra.

Az otthon dolgozói becsülettel és lelkiismeretesen végzett feladataikon túl bekapcsolódnak a település szociális ellátásának segítésébe. Évtizedek óta szervezik és adnak helyet a véradásnak. Kapcsolatot tartanak segélyszervezetekkel, külföldi adományozókkal.

Valamennyi intézeti dolgozó egyként tud mozdulni a nehéz helyzetek megoldására, élvezi az ellátottak és hozzátartozóik megbecsülését, bizalmát, és ez a legfontosabb.

 

2004: Furcsa Izabella az Időskorúak Szociális Otthona gazdaságvezetője

 

 

Furcsa Izabella Besenyszögön született. Szolnokon a Vásárhelyi Pál Közgazdasági technikumban szerzett képesített könyvelő, vállalti tervező és statisztikus oklevelet. Az iskola elvégzése után a szolnoki Állami Földmérési Hivatalban dolgozott rövid ideig, mint adminisztrátor.

1966. november 5-én kezdett el az újszászi szociális otthonban dolgozni. Három évig az idős emberek gondozását végezte, eközben munka mellett megszerezte a szociális otthoni ápolónői képesítést is.

1970-ben az intézet gazdasági hivatalába helyezték át, ahol eredetileg tanult szakmájában dolgozhatott.

A különböző munkakörökben mindig nagy szakmai tudásról és szorgalomról tett tanúbizonyságot. Az intézet vezetői felfigyeltek temperamentumos munkavégzésére, jó munkatársi kapcsolataira, és beiskolázták. 1973-ban végezte el a középfokú államháztartási számviteli tanfolyamot.

1986-ban megpályázta a gazdaságvezetői állást, amit megnyert, azóta az intézet gazdaságvezetője.

Ugyanebben az évben - addigi munkája elismeréseként - egészségügyi miniszteri dicséretben részesült.

Munkakörének ellátásában az önállóságra való törekvés, a kezdeményezőkészség, a felelősségvállalás nyilvánul meg. A rábízott feladatokat bármilyen területen és munkakörben felelősségteljesen és megbízhatóan végezte és végzi a mai napig is.

Az utóbbi évek pénzügyi nehézségei ellenére is azon igyekszik, hogy az intézet gazdálkodása a lehetőségekhez mérten zökkenőmentes legyen.

 

2003: Balogh Regina könyvtáros

 

 

Újszászon született. 1964-ben kezdett a helyi könyvtárban dolgozni. Rövid idő alatt sokakat nyert meg az olvasás gyönyörűségének.

A hetvenes években könyvbarát klubot szervezett fiataloknak. Számtalan országos hírű írót, költőt sikerült Újszászra hívnia. A település kulturális életének ünnepei voltak ezek az alkalmak.

Vezetésével, hatalmas munka eredményeként 1978-ban gyermekkönyvtára lett a településnek.

Közel tíz éven keresztül olvasótáborokat szervezett a szünidőben, melyeknek a Parkerdő adott otthont.
Több mint húsz éven át, a Szigligeti Színház közönségszervezőjeként sokakat nyert meg a színház szeretetének is.

A kultúra mellett a sport is szívügye volt. Kiválóan asztaliteniszezett.
Huszonhét évi könyvtár vezetői tevékenység után vonult nyugállományba, 1993-tól a helyi Gimnázium és Szakközépiskola könyvtárát vezeti.

A 40 év alatt könyvtárosként generációkat nevelt az olvasás, a könyvek szeretetére.

 

2003: Hartyányi Istvánné okmányiroda vezető

 

 

1974-ben kezdte meg munkáját a közigazgatásban. Harminc éves pályafutása alatt a polgármesteri hivatal igazgatási feladatkörén belül gyakorlatilag minden területen dolgozott. Hosszú ideig a népesség-nyilvántartás és iktatás volt a feladata. Húsz éven keresztül látta el az anyakönyvvezetői teendőket. Különösen szép írása, precíz munkája minden munkaterületen elismerést váltott ki munkatársai körében. Jelenleg az okmányiroda vezetője, valamint az ügyfélszolgálati iroda szakmai felügyelője.

Munkáját már a kezdetektől a köz érdekében végzett szolgálatnak tekintette. Hatósági munkája során mindig figyelembe vette, hogy az ügyek mögött ott van az ember, akinek az életét a közigazgatás döntései befolyásolják.

Humanizmusával, humorával, s ezzel párhuzamosan magas szintű munkavégzésével munkatársai elismerését is kivívta. Munkája az évek során az életévé vált, és a munka szeretete, a kifogástalan és pontos munkavégzés miatt az ügyfelek is mindig bizalommal fordulnak hozzá.

 

2003: Szabóné Balogh Etelka intézményvezető óvónő

 

 

1978 óta dolgozik Újszászon. A pályán eddig eltöltött éveit a jóra, a jobbra, a többre való törekvés motiválta.

Intézményvezetőként keresi azokat a lehetőségeket, forrásokat, melyek az intézmény gyarapodását, gazdagodását viszik előbbre, legyen az szellemi vagy anyagi gyarapodás.

Biztosítja a módszertani szabadságot az óvodákban. A fiatal, pályakezdő pedagógusok mindig számíthatnak emberi és szakmai segítségére.

A sikeres és boldog óvodai élet megteremtéséért dolgozik – a másság elfogadásáért, ahol minden kisgyermek GYERMEK! Vallja, hogy az óvodáskor olyan érzékeny és fogékony időszak, amikor a pozitív minták utánzása alapján gyarapodik, fejlődik a kisgyermek.

Emberi, vezetői magatartását a mások iránti türelem, türelmesség és az empátia jellemzi.

 

2002: Babos Jánosné Sándor Katalin matematika, fizika, orosz szakos tanár

 

 

Pedagógus pályáját 1964-ben kezdte az újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A tanítást élethivatásának tartotta. Feladatait mindig lelkiismeretesen ellátta. Híve volt a korszerű pedagógiai módszereknek, eljárásoknak. Munkásságát az esélyteremtés, az esélyegyenlőség, a tehetséggondozás mellett a gyengébb képességű tanulók segítése és a közepesek felzárkóztatása jellemezte.

1984 óta vezetője az iskolai matematika - fizika szakmai munkaközösségnek. Évről évre szervezte és lebonyolította a helyi matematika versenyt, és felkészítette tanulóit az iskolán kívüli versenyekre, ahol tanítványai rendszeresen jó eredményeket értek el. Részt vett a Nemzeti Alaptanterv helyi tervének, a kerettanterv nevelési tervének és a matematika tervének kidolgozásában. Jól hasznosította dokumentum ismeretét, pedagógiai és metodikai felkészültségét.

38 évi lelkiismeretesen és eredményesen végzett nevelő - oktató munka után vonult nyugalomba.

 

2002: Bakó Józsefné Barta Márta intézetvezető főnővér

 

 

Újszászon született. 1979-ben került jelenlegi munkahelyére, az Időskorúak Szociális Otthonába. Munkája mellett több szaktanfolyamot is elvégzett.

1984-ben szakmai tudása, határozottsága, segítőkész magatartása, munkatársaihoz fűződő rendkívül jó kapcsolata és az idős betegeknek nyújtott megértő szeretete, segíteni akarása alapján a Szociális Otthon intézetvezető főnővérévé választották. Azóta is kimagaslóan végzi feladatát, és igyekszik megoldani az idős emberek minden problémáját. Hivatástudattal, időt, fáradságot nem kímélve dolgozik. Tíz évig volt Újszász vöröskeresztes titkára. Különösen a véradás szervezése és lebonyolítása területén végzett elismerésre méltó munkát. Aktív tagja a képviselő-testület mellett működő Szociális és Egészségügyi Bizottságnak.

 

2002: Dr. Szóró Magdolna háziorvos

 

 

A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után Újszászon kezdte munkáját. Szászberek – Újszász összevont körzetét látta el. Ebben az időben az Akkumulátor Gyár üzemorvosaként tudományos kutatással is foglalkozott az ólomtartalom kiküszöbölése és gyógykezelése témában. Pályafutása alatt több társadalmi szervezetnek, a helyi és megyei tanácsnak volt tagja és vezetőségi tagja. Lelkiismeretes, eredményes munkájával sok elismerést és kitüntetést érdemelt ki.

Nagy szerepe volt a három körzeti orvosi majd háziorvosi körzet, a helyi ügyeleti ellátás, továbbá az anya- és csecsemővédelem és az iskolaorvosi szolgálat működtetésében. Önként vállalt részt az egészségügyi kultúra terjesztésében, a lakosság felvilágosításában. Anyagilag rendszeresen támogatta és támogatja a helyi alapítványokat, civil szervezeteket. Szervezi és támogatja a különböző egészségügyi szűrővizsgálatokat, ahol életmódbeli tanácsokkal látják el a résztvevőket. 1998 óta tagja a képviselő-testületnek, és tevékenyen vesz részt az Egészségügyi és Szociális Bizottság munkájában. Javaslatára és szívós, kitartó munkájának eredményeként jött létre a negyedik háziorvosi körzet. Segítette és segíti az egészségügyi dolgozók szakképzését. Több évtizedes munkássága elismerést és tiszteletet vált ki a város lakóiból.

 

2002: Vincze Zoltán magyar - történelem - filozófia szakos tanár

 

 

1964-ben telepedett le Újszászon és kezdte pedagógusi tevékenységét az újszászi Általános Iskola és Gimnáziumban. Lelkesen kapcsolódott be az ifjúság oktatásába és nevelésébe. Nagy részt vállalt a felnőttképzésből és a kollégiumi munkából. Színvonalas tanári munkája mellett szervezte és bonyolította a szabadidős programokat, ünnepségeket, kiállításokat, megemlékezéseket, melyeknek sokszor előadója is volt. Tanítványait éveken át rendszeresen felkészítette tanulmányi versenyekre, ahol előkelő helyezéseket értek el. A pedagógus szakszervezet titkáraként érdekvédelmi munkát végzett.

Lexikális tudása legendásan nagy terjedelmű és sokszínű, melyet folyamatos önképzéssel fejlesztett és fejleszt még ma is. Éveken át írt az Újszászi Híradóban. Szívesen vett részt a szavalóversenyeken mint zsűritag. Példát mutatott szakmai felkészültségből, gyermekszeretetből és elhivatottságból.

Neve és az újszászi középfokú oktatás elválaszthatatlanul összeforrt. 40 éves munkássága során maradandót alkotott. Cselekvő részvétele nélkül az intézmény nem válhatott volna a megye elismert és dinamikusan fejlődő középiskolájává.

 

 

Forrás: https://www.ujszasz.hu